agrárszektor.hu: Közeleg a transzatlanti szerződés aláírásának dátuma. A magyar gazdaságra nézve milyen kockázatokat rejt magában a megállapodás?

Mezei Dávid: A tárgyalások az USA és az Európai Unió között folynak, ezért érdemes az EU kontextusában megvizsgálni a várható előnyöket, illetve hátrányokat. Az Európai Parlamentben fél évvel ezelőtt a megállapodás révén előnyösen és hátrányosan érintett ágazatokról született egy jelentés. Az egyezmény törekszik arra, hogy a mezőgazdaság esetében előnyeivel kiegyensúlyozza a vele járó hátrányokat. Elsősorban a hústermelő - marhahús, sertéshús, baromfi - ágazatok azok, ahol a megállapodás várhatóan negatívan fogja érinteni az egész európai szektor pozícióit, gazdasági helyzetét. Ezzel szemben viszont a magas hozzáadott értékű és feldolgozottságú termékek, mint például a sajtok, vagy az értékes földrajzi eredetjelzésű - borok, szeszes italok - és különleges tulajdonságú - ökológiai és bio - termékek esetében várhatóan az európai termelők előnyösebb helyzetbe fognak kerülni a megállapodás érvénybe lépését követően. 

agrárszektor.hu: Magyarországnak is fel kell készülnie tehát az éleződő versenyre. Ön hol lát még növekedési tartalékot a magyar mezőgazdaságban?

M. D.: A kormány az új vidékfejlesztési programban elsősorban a munkaigényes ágazatokat helyezte középpontba, ilyen az állattenyésztés és a kertészet. A világ mezőgazdasága jelentős növekedési periódus előtt áll, hiszen 2050-ig a legszerényebb becslések szerint is legalább 9 milliárd embert kell majd élelmiszerrel ellátni. Ráadásul a nagy népességű országokban, Kínában és Indiában ma is olyan gazdasági fejlődésnek lehetünk tanúi, ami azt eredményezi, hogy jelentős tömegek - itt százmilliókról beszélünk - emelkednek a középosztályba. Ezzel párhuzamosan megnőnek a fogyasztói igényeik az élelmiszerek tekintetében, és ez azt jelenti, hogy magasabb feldolgozottságú és tápanyagértékű élelmiszerekből, elsősorban húsokból fognak sokkal többet fogyasztani. Ezzel olyan csoportok kerülnek be a húsfogyasztók eddig viszonylag zárt körébe, akik korábban nem voltak jelen, és ez jelentős kihívások elé állítja a világ mezőgazdaságát.

A termelés növelésének szükségessége megkérdőjelezhetetlen, a kérdés inkább az, hogy mi mennyire fogunk tudni részt venni ebben a folyamatban. Kitűnő adottságainknak köszönhető lehetőségeink, a Kárpát-medencében jelen lévő tudás, vállalataink alkalmazkodóképessége, mezőgazdasági hagyományaink mind-mind arra predesztinálják a magyar mezőgazdaságot, hogy jelentős mértékben részt tudjon venni ennek a növekvő keresletnek a kielégítésében. A munkaigényes ágazatok mellett természetesen a növénytermesztés sem maradhat ki, hiszen jelentős öntözésfejlesztési támogatási program megvalósítását tervezzük a következő 6 éves időszakban.

agrárszektor.hu: Mikor fogadja el Brüsszel a magyar vidékfejlesztési programot?

M. D.: Reményeink szerint minél hamarabb. Intenzív tárgyalásokat folytatunk az Európai Bizottsággal, ezért reméljük, hogy gyorsan a célegyenesbe fordulhatunk. Reményeink szerint már 2015 első hónapjaiban le tudjuk zárni az egyeztetéseket, de még ezt sem szeretnénk megvárni, és nemzeti kockázatra - a tárgyalásoktól függetlenül - addig is igyekszünk minél több pályázati lehetőséget megnyitni.

agrárszektor.hu: Mely területeken nyitják meg ezeket elsőként?

M. D.: A nemzeti kockázatviselésnél elsősorban olyan egyszerűbb pályázati konstrukcióra gondolunk, ahol az előző időszakhoz képest a feltételek csak kismértékben változtak. Ilyen támogatási terület lehet a Natura 2000 alapú támogatások, illetve a hátrányos helyzetű területek támogatása. 

agrárszektor.hu: Melyik területen körvonalazódik a legnagyobb támogatási potenciál?

M. D.: Elsősorban az állattenyésztésben, a kertészetben, de ne feledkezzünk meg az élelmiszer-feldolgozásról sem, hiszen az utóbbi kormányok alatt ez mindig is egy kicsit mellőzött terület volt. Ennek leginkább a közösségi támogatások hiánya volt az oka, az EU ugyanis az iparág helyét nem találta a támogatási rendszerben. Most két forrásból is meg tudjuk sokszorozni az erre a területre érkező támogatásokat: az általános gazdaságfejlesztési alapokból és a vidékfejlesztési programból. Így összesen legalább 300 milliárd forint forrás áll majd rendelkezésre csak ennek a szektornak a támogatására.