"Belgiumban az egy gazdaságra jutó éves kibocsátás 100 ezer euró, míg Magyarországon ez az arány 8-10 ezer euró között mozog, amivel messze az EU átlag (25 ezer euró) alatt vagyunk - derült ki a K&H Csoport és az Agrár Európa Kft. által szervezett Agrár Klub legutóbbi rendezvényén. A belga élelmiszeripar 2012-es árbevétele közel ötször nagyobb volt, mint Magyarországé, ráadásul Belgium mindezt kevesebb alkalmazottal érte el" - mondta Tresó István a K&H Bank Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője. "Mivel a K&H Bank a belga tulajdonú KBC Csoport tagja, ezért kézenfekvő, hogy megnézzük, a belga agrárium az egy gazdaságra jutó 30 hektáros területével hogyan képes világpiaci színvonalra" - tette hozzá a szakember.

Negyven százaléknyi a megművelt terület

Belgiumban közel 1,4 millió hektár művelt terület van, ami az ország területének 40%-át jelenti, ugyanakkor az országban közel 43 ezer gazdaság működik, így az egy gazdaságra jutó művelt terület átlagosan mindössze 30 hektár. Ennek ellenére Belgium 100%-os önellátási ráta felett tud termelni például burgonyát, tejet, tojást és baromfit, az exporttevékenységből származó bevétel pedig közel 40 milliárd euró.

Az élelmiszeriparban is a kis gazdaságok, a kkv-k dominálnak, a cégek 75%-a kevesebb, mint 10, 50%-uk pedig kevesebb mint 5 főt foglalkoztat. Ezt azonban nem tartják gyengeségnek, sőt, kifejezetten erősségként fogják fel, mivel a belga gazdaságok ugyan kicsik, de exportorientáltak és sokszínűek, aminek továbbfejlesztése a cél.

További földdrágulás várható

Ezek az eredmények természetesen nem csak a gazdákon múlnak. Belgium abban a kivételes helyzetben van, hogy a piac kellős közepén helyezkedik el, fontos kikötővárosok vannak a közelben és a főbb európai autóutak is itt keresztezik egymást. Ugyanakkor óriási a verseny a termőföldért, aminek az ára már most 50 ezer euró hektáronként, és várhatóan tovább fog emelkedni, ezért az egy hektáron megtermelhető nyereséget igyekeznek maximalizálni a gazdaságok. Így a gabonatermelésen túl kénytelenek elmozdulni más ágazatok felé, amelyek még ilyen magas földárak mellett is nyereségesek, mint például a zöldség- és gyümölcstermesztés vagy az állattenyésztés.

A Közös Agrárpolitika támogatásainak elosztásával is igyekeznek minél hatékonyabbá tenni a gazdaságokat. Egyrészt a gazdák hektáronként igen magas támogatást kapnak, amit a múltbéli referenciák alapján osztanak szét. Másrészt nagy hangsúlyt fektetnek a beruházások támogatására, erre a célra a maximális összeget használják fel, ami által sokkal versenyképesebbek a gazdák. Továbbá a fiatal gazdák támogatása is kiemelt figyelmet kap. Emellett arra törekszenek, hogy a KAP támogatások adómentesek legyenek, ezért régóta folynak a tárgyalások a kormánnyal, aminek következtében alacsonyabb lett a KAP adókulcs.