Nem ismerek még egy olyan foglalkozást, csak a földből élőkét, amelynek a műveléséhez támogatást kapnak - fogalmazott Tiba István fideszes országgyűlési képviselő, Balmazújváros korábbi polgármestere az MTI-nek annak kapcsán, hogy a település adót vetett ki a közigazgatási területéhez tartozó földekre. Egyúttal reálisnak nevezte az aranykoronánként meghatározott, így arányosnak tartott települési adót. Ez a fajta adó igazságosabb, mintha az önkormányzat a kommunális adót emelte volna fel 9 ezer forinttal - jegyezte meg, és utalt arra, hogy éppen a gazdálkodók nagyméretű munkagépei miatt kell sok belterületi utat felújítani.
MTI-fotó: Czeglédi Zsolt
Az érintett gazdálkodók ugyanakkor ma félpályás útlezárásos demonstrációval tiltakoztak a földadó ellen. Nemzeti zászlókkal és transzparensekkel felszerelt traktoraikkal és más munkagépeikkel felsorakoztak a városháza előtt is. A gazdák konkrétan azt nehezményezik, hogy az önkormányzat a földtulajdonoskra aranykoronánként évi 300 forintos települési adót vetett ki, ami számításaik szerint hektáronként 10 ezer forint adót jelent évente. Az új adó a földtulajdonból származó jövedelem 15-20 százalékát is kiteszi - mondta Szűcs Gergely, a demonstráció szervezője.
Kifogásolják azt is, hogy az önkormányzat az adót elsősorban a belterületi utak fejlesztésére, nem pedig a dűlők korszerűsítésére kívánja fordítani. Helyi polgárként egyetértünk a belterületi útfejlesztéssel, ahhoz szívesen hozzájárulunk, de erősen kifogásoljuk, hogy a külterületekre, ahonnan ezt a pénzt beszedik, alig jut a fejlesztésből - közölte Szűcs Gergely.
Rózsa Péter ismert balmazújvárosi biogazdálkodó szerint "a földadó az első lépés a föld elveszítéséhez". Magyarázatként hozzátette: amelyik gazda nem tudja fizetni, jelzálog kerül a földjére, amely később a föld elvesztéséhez vezethet. Azzal kapcsolatban, hogy a gazdák európai uniós támogatást kapnak a földterületért, megjegyezte: az az árbevétel kompenzálására szolgál, a települési adó pedig a helyi gazdákat hozza hátrányos helyzetbe a szomszéd falvak gazdáival szemben.
Veres Margit, Balmazújváros független polgármestere elmondta: miután útfejlesztésre már nem lehet uniós forrásokra pályázni, az önkormányzat a települési adó mellett döntött. Számításaik szerint az évente befolyó 45 millió forintból megkezdik a mintegy 10 kilométernyi belterületi út korszerűsítését, de jut a forrásból a dűlőutak rendbetételére is.
MTI-fotó: Czeglédi Zsolt
A polgármester tájékoztatása szerint a gazdákkal folytatott korábbi tárgyalásokon megállapodtak abban, hogy ők jelzik majd, az adott időszakban melyik dűlőút felújítására lenne szükség. Minden ilyen tárgyalás előtt nyitottak vagyunk - mondta a polgármester, megjegyezve, hogy a demonstráció napján is egyeztet a gazdálkodók képviselőivel. Szerinte többségük megértette a települési adó szükségességét.
Mint ismert, az önkormányzati földadó kivetésének lehetőségét az adótörvények tavalyi módosításával teremtette meg a parlament. Az elmúlt időszakban egymásnak ellentmondó nyilatkozatok láttak napvilágot arról, hogy az adó életbe léptetése törvényes-e, és az új lehetőséggel végül hány település élt. Az agrártárca és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) eddig hat-hét ilyen települést tartott nyilván, de Balmazújváros nem volt köztük. A földadóval kapcsolatos viták miatt a Jobbik jelezte, hogy Székely László ombudsmanhoz fordul. A parlamenti párt azt igyekszik elérni, hogy az ügy az Alkotmánybíróság elé kerüljön.
Az agrártárca korábban bejelentette, hogy jogi lépéseket tesz a földadó kivetésének megakadályozására, később viszont úgy foglalt állást, hogy nem igazolódtak be a félelmek, mivel végeredményben kevés településen éltek a földadóztatás lehetőségével. A TÖOSZ viszont máris jelezte, hogy jövőre az önkormányzatok fele - tehát akár 1600 település - is bevezetheti a földadót, ha addig e lehetőség hatályban marad.
