A világ műtrágya-felhasználása várhatóan 1,8%-al növekszik évente 2018-ig - áll a FAO legújabb tanulmányában, amely "A világ műtrágya felhasználásának tendenciái és várható kilátásai 2018-ig" címet viseli. A legnagyobb mennyiségben kijuttatott nitrogén-komponens felhasználása mintegy 1,4%-al, a foszforé 2,2%-al, a káliumé pedig 2,6%-al bővülhet. A jelentés nem tér ki a műtrágya árának alakulására, de megjegyezi, hogy az árak 2010-hez viszonyítva az elmúlt év közepén jóval alacsonyabbak voltak.
A kontinensek között jelentős marad a különbség a nitrogénkomponensű műtrágyák iránti keresletben. A becslések szerint Afrika 4,1 millió, Európa 15,7 millió, Amerika 23,5 millió, Ázsia pedig 74,2 millió tonnát igényel majd belőle.
MTI-fotó: Nagy Lajos
Ugyanakkor a nitrogénműtrágyák iránti kereslet növekedése a jövőben leginkább Afrika szubszaharai részén várható, évenként 4,6%-os mértékben. Kelet- és Dél-Ázsiában viszont, ahol 60% feletti részesedéssel a világ legtöbb nitrogénműtrágyáját használják fel, nem várható élénk növekedés, sőt inkább csökkenésre lehet számítani. Az észak-amerikai gazdálkodók 0,5 %-os emelkedést várnak, míg a FAO szerint a nyugat-európai termelők a meglévő pozitív tápanyagmérleg hatására várhatóan 50 ezer tonnával csökkentik a felhasznált műtrágya mennyiségét. Általában véve azonban 2018-ig nem várhatók jelentős változások, mivel a nyugat-európai csökkenést a kelet-európai országok 3,6 %-os növekedése kompenzálhatja - derül ki a tanulmányból.
A jelentés kiemelten foglalkozik a környezetkímélő talajgazdálkodás fontosságával. 2015 a talaj éve, ennek megfelelően a FAO és partnerei szeretnék felhívni az emberek figyelmét e nélkülözhetetlen ökoszisztémára, illetve a fenntartható fejlődés gyakorlati alkalmazásának jelentőségére.
A műtrágyázás fontossága kétségtelen, azonban az évtizedekkel ezelőtti - és számos területen ma is fennálló - extrém túltrágyázásnak köszönhetően számos talajban alakult ki a degradáció jelensége, amely hosszú távon terméskiesést és súlyos környezetszennyezést eredményezett. A talajból kimosódó nitrátok például jelentős veszélyforrást jelentenek a vizekre.
Természetesen a környezetkímélő módszerek - például a hüvelyesek használata a vetésforgóban vagy a zöldtrágyázás - segíthetik az ésszerű gazdálkodást. Emellett fontosak lehetnek a növények kondícióját ténylegesen mérő vizsgálatok, illetve a precíziós tápanyagadagolóval rendelkező gépek is.
A klimatikus és földrajzi tényezőknek várhatóan nagyobb szerepük lesz a műtrágyafelhasználás alakulásában. Valószínűleg jelentős mértékben emelkedik Afrika szubszaharai területeinek nitrogén- és káliumműtrágya igénye annak ellenére, hogy ezeken a területeken jelen pillanatban igen alacsony a felhasználás. Ázsia, mint a legnagyobb műtrágya felhasználó, továbbra is megőrzi vezető pozícióját.