Semmi esélye nincs annak, hogy a kormány csökkentse az alapvető élelmiszerek áfakulcsát - derült ki az NGM agrárszektor.hu-nak adott válaszából. Mint beszámoltunk róla, legutóbb horgászati és halászati szervezetek vetették fel, hogy a mai 27 százalékról jelentősen - legalább 5 százalékra - kellene csökkenteni az élő halak áfamértékét, mert ez árcsökkenéshez, ezáltal pedig a halfogyasztás és a haltelepítések várható növekedéséhez vezetne. Ismert azonban, hogy a meghatározó agrárgazdasági termékpályák képviselői is időről-időre felvetik, hogy 5 százalékra kellene mérsékelni az alapvető élelmiszerek áfáját.
A kormány adópolitikájának fókuszában az élőmunkaterhek csökkentése áll, ennek érdekében pedig az adóztatás súlypontját a jövedelmeket terhelő adók felől fokozatosan a fogyasztási-forgalmi-környezetvédelmi típusú adók felé helyezték át - szögezte le a tárca. Élelmiszerpiaci szakértők viszont továbbra is azzal érvelnek, hogy a magas áfakulcs az áfacsalóknak kedvez. Mára ugyanakkor - állapította meg az NGM - a kormány is számos intézkedést hozott az áfacsalások elleni küzdelemben. Ezek közül a legújabb az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (EKÁER) bevezetése, amely több tíz milliárd forinttal növelheti a költségvetés áfabevételeit, ez pedig hozzájárulhat a bérterhek további csökkentéséhez.
Ezzel szemben az áfa kulcsának csökkentése a költségvetésre nézve jelentős mértékű, azonnali negatív hatással bírna - hangsúlyozta az agrárszektor.hu-nak az NGM. Az alapvető élelmiszereknél például az áfakulcs 5 százalékra mérséklése jóval 100 milliárd forint feletti éves áfabevétel-kiesést okozna, miközben az eddigi tapasztalatok szerint nem feltétlenül vezetne a fogyasztói árak érzékelhető csökkenéséhez. Ráadásul tavaly az élelmiszerárak éves átlagban 0,4 százalékkal mérséklődtek, ez pedig azt bizonyítja, hogy az élelmiszerek ára áfamérséklés nélkül is csökkenhet.
Mindezek figyelembe vételével az áfa mérséklésére legfeljebb célzottan, illetve a gazdaság kifehérítésének és a feketekereskedelem visszaszorításának érdekében nyílhat lehetőség - állapította meg a minisztérium. Akkor is csak olyan termékszegmensekben, amelyek nem okoznak költségvetési bevételkiesést.
Az utóbbi típusú áfacsökkentésre eddig két jelentősebb példa volt. A sertésszektorban 2014. január 1-től, míg a szarvasmarha-, a juh- és a kecskeágazatban idén januártól hajtottak végre jelentős áfacsökkentést, amelynek során a 27 százalékos áfát - 22 százalékponttal - 5 százalékra mérsékelték. A változtatások azonban nem a vég-, hanem a köztes ágazati termékeket (az élőállatokat és egyes vágott testeiket) érintették. Így ezek az intézkedések a fogyasztói árakra alig hatottak, de az NGM szerint úgy fehérítették a gazdaságot, hogy nem okoztak megterhelést a költségvetésnek.