Így igazságosabb lesz: az idén odalépnek a nagybirtokosoknak

agrarszektor.hu
Veszélyeztetné az őszi agrártámogatási előlegfizetéseket, ha meg kellene hosszabbítani az idei egységes elektronikus kérelmek szankciómentes benyújtási határidejét, ezért a kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) arra hívja fel a gazdálkodók figyelmét, hogy május 15-ig lehetőleg adják be kérelmeiket. A korábbinál bonyolultabb szabályozás ellenére az MVH felkészült arra, hogy április elsejétől a kérelmeket mintegy 420 milliárd forintnyi támogatásra benyújthassák a termelők. Az 1200 hektár feletti gazdaságok területalapú alaptámogatásainak elvonása az idéntől javíthat az eddigi igazságtalan rendszeren, amelyben a források nagy része a nagybirtokoknak jutott.

Nem lehetne megkezdeni október 16-tól az idei területalapú alap- és zöldítési támogatások 50 százalékának kifizetését, ha meg kellene hosszabbítani az egységes elektronikus támogatási kérelmek május 15-i szankciómentes beadási határidejét - nyilatkozta az agrárszektor.hu-nak Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke. Ezért az MVH arra hívja fel a gazdálkodók figyelmét, hogy - hasonlóan a korábbi évekhez - május 15-ig lehetőleg nyújtsák be kérelmeiket.

Az uniós szabályozás szerint a hivatalnak a termelők támogatásaiból munkanaponként egy százalékot le kell vonnia, ha a jogosultak kérelmeiket május 15-e után adják be, június 9-től pedig nem lehet benyújtani igényléseket. Az Európai Bizottság ugyanakkor a közelmúltban hozzájárult ahhoz, hogy a tagországok saját hatáskörben a kérelembeadás szankciómentes határidejét legfeljebb egy hónappal, vagyis június 15-ig meghosszabbíthassák 2015-ben. Brüsszel azért döntött így, hogy könnyítse a termelők támogatásigényléseit az idén élessé váló Közös Agrárpolitika (KAP) új feltételei között.

Gyuricza Csaba szerint azonban legalább egy hónappal ki kellene tolni az 50 százalékos őszi előlegfizetéseket is, ha Magyarország egy hónappal meghosszabbítaná a kérelembenyújtások szankciómentes határidejét. Utóbbi esetben ugyanis az október közepi eredeti kezdési időpontig nem lehetne befejezni a szükséges ellenőrzéseket és az igénylésekhez kapcsolódó egyéb "utómunkálatokat". A május 15-i szankciómentes kérelembenyújtási határidő módosítása végeredményben azt veszélyeztetné, hogy a termelők az őszi munkák idejére megkaphassák alap- és zöldítési támogatásaik 50 százalékát, amely az idén összesen 170-180 milliárd forintot tehet ki.

Az MVH a korábbinál bonyolultabb, új szabályozás ellenére felkészült arra, hogy a gazdálkodók április elsejétől az idén is benyújthassák egységes kérelmeiket - szögezte le az elnök. A hivatal arra számít, hogy körülbelül 180 ezren adnak be kérelmeket. Ők együttesen 420 milliárd forintnyi támogatásra tarthatnak igényt, amelynek nagy részét az úgynevezett közvetlen kifizetések, azokon belül pedig a területalapú alapú- és zöldítési támogatások képviselik. Az idei egységes kérelem összesen 35 jogcímet tartalmaz, amelyek között a közvetlen kifizetések mellett agrár-vidékfejlesztésiek is szerepelnek. Ez utóbbiak azonban a 2007-2013 közötti magyar vidékfejlesztési programhoz kapcsolódnak, mivel a 2015-2020-as új program elfogadásáról a Lázár János vezette Miniszterelnökség még tárgyalásokat folytat Brüsszellel, így újabb pályázatok egyelőre nem jelenhettek meg.

Ez a 35 jogcím szerepel az idei egységes kérelemben
- SAPS
- zöldítési támogatás
- anyajuhtartás termeléshez kötött közvetlen támogatás
- anyatehéntartás termeléshez kötött közvetlen támogatás
- hízottbika-tartás termeléshez kötött közvetlen támogatás
- tejhasznú tehéntartás termeléshez kötött közvetlen támogatás
- rizstermesztés termeléshez kötött közvetlen támogatás
- cukorrépa termesztés termeléshez kötött közvetlen támogatás
- zöldségnövény termesztés termeléshez kötött közvetlen támogatás
- ipari zöldségnövény termesztés termeléshez kötött közvetlen támogatás
- gyümölcstermesztés termeléshez kötött közvetlen támogatás
- szemes fehérjetakarmány-növény termesztés termeléshez kötött közvetlen támogatás
- szálas fehérjetakarmány-növény termesztés termeléshez kötött közvetlen támogatás
- fiatal mezőgazdasági termelők támogatása
- mezőgazdasági kistermelői támogatás
- anyatehéntartás termeléshez kötött átmeneti nemzeti támogatása
- anyajuhtartás termeléshez kötött átmeneti nemzeti támogatása
- NVT erdőtelepítés
- EMVA erdőtelepítés
- EMVA erdészeti potenciál helyreállítása (EP)
- EMVA fás szárú energiaültetvények telepítésének támogatása (FS)
- EMVA lágy szárú energiaültetvények telepítésének támogatása (LS)
- EMVA agrár-erdészeti rendszerek (AE)
- EMVA agrár-környezetgazdálkodási támogatás (AKG)
- EMVA erdő környezetvédelem (EKV)
- EMVA erdőszerkezet átalakítása (ENTB)
- EMVA ültetvénytelepítés támogatása (ÜK)
- EMVA kertészeti ültetvények telepítésének támogatása (KÜK)
- EMVA gyümölcs és kertészeti ültetvények telepítésének támogatása (GYÜK)
- EMVA erdei közjóléti létesítmények megvalósításához nyújtandó támogatások
- EMVA erdőterületeket érintő tűzkárok megelőzése
- EMVA nem termelő beruházások támogatása (NTB)
- EMVA kedvezőtlen adottságú területek támogatása (KAT)
- EMVA Natura 2000 gyep támogatás
- EMVA Natura 2000 erdő támogatás

 

Az elmúlt hetekben a legfontosabb feladat az volt, hogy elkészítsük a szükséges jogszabályokat, kiképezzük a kérelembenyújtást segítő szakembereket és befejezzük az MVH-s informatikai fejlesztéseket - állapította meg Gyuricza Csaba, akit március elsejétől neveztek ki a hivatal élére. Az agrártárca az MVH közreműködésével a korábban kilátásba helyezett hét helyett végül tíz rendeletet jelentet(ett) meg, a hivatal pedig eközben 670 agrárkamarai falugazdász felkészítéséhez járult hozzá, illetve saját ügyfélszolgálatán és megyei kirendeltségein három-három munkatársat képezett ki, mivel az idei kérelmek kitöltésénél a szokásosnál több gazdálkodói segítségkérésre számít. A szoftverfejlesztések az elnök szerint szintén arra irányultak, hogy a kérelmek beadása - a bonyolultabb szabályozás ellenére - egyszerűbb és gazdabarátabb legyen. Az MVH emellett döntött arról is, hogy a benyújtási időszakban olyan monitoring rendszert működtet, amellyel azonnal jelezheti az ügyfeleknek vagy meghatalmazottaiknak, ha benyújtott dokumentumaik valamilyen okból formailag hibásak.

Az elnök az új támogatási rendszer egyik legnagyobb változásának azt tartja, hogy az eddigi területalapú támogatásokat (SAPS) a már említett alap- és zöldítési támogatások váltják fel. Markáns új elemként jelenik meg az az 500-1250 eurós éves átalánytámogatás is, amelyet kisebb termelők vehetnek igénybe egyszerűsített feltételekkel. Szintén új jogcím a fiatal gazdák támogatása, amely negyven év alatti termelőknek jár 90 hektárig az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (EMGA). (Ellentétben a később megnyíló másik fiatal gazda jogcímmel, amelyet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) finanszíroz majd).

Az új hazai támogatáselosztási rendszerben igazságosabbá válhat a pénzfelhasználás, amely eddig alapvetően a nagyobb piaci szereplőknek kedvezett - állapította meg Gyuricza Csaba. Mint az agrárszektor.hu is beszámolt róla, a K-Monitor elemzése szerint tavaly is a nagybirtokok vitték el a támogatások 80 százalékát. A kormány ugyanakkor még az elmúlt évben döntött arról, hogy 1200 hektár felett teljes mértékben elvonja a területalapú alaptámogatásokat 2015-től (degresszió), a felszabadított forrásokat pedig agrár-vidékfejlesztési pályázatokra csoportosítja át. (A zöldítési pénzeket viszont birtokmérettől függetlenül minden gazdálkodó igénybe veheti, ha teljesíti az idevonatkozó feltételeket).

Több mint 95 százalékát kifizették a tavalyi támogatásoknak
Mostanáig több mint 95 százalékát fizette ki a tavalyi területalapú és agrár-környezetgazdálkodási (akg) támogatásoknak az MVH. Területalapú jogcímben eddig összesen 177 ezer ügyfél 316 milliárd forintot, agk-támogatásként pedig 11 700 igénylő 40,3 milliárd forintot kapott. A területalapú támogatásoknál ma már csak az a 7200 vitás ügy van hátra, amelyeknél a hivatalnak különböző ellenőrzéseket kell még lefolytatnia. Az MVH ma azt valószínűsíti, hogy a támogatásokat a június 30-i végső határidőig ezekben az esetekben is ki lehet fizetni.

Az elnök szerint a támogatás-elvonás hozzájárulhat ahhoz, hogy a kis- és a közepes gazdaságok az eddigieknél több támogatáshoz jussanak. Mint ismert, a kormány birtokpolitikája hosszabb távon 80-20 százalékos kisüzemi-nagyüzemi arányt irányzott elő, szemben az 50-50 százalékos jelenlegi helyzettel. Azt azonban Gyuricza Csaba szerint csak később, a tényleges kifizetési adatok ismeretében lehet majd megállapítani, hogy a degresszió milyen mértékben módosított a támogatás-elosztási rendszeren.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?