agrárszektor.hu: Mivel foglalkozik a Fertilia? Melyek a főbb termékeik, technológiáik?
Simon Péter: A Fertilia műtrágyagyártással és - forgalmazással foglalkozik csaknem 25 éve. 2005-ig csak kereskedelmi tevékenységet folytattunk, később döntöttünk a saját termékek kifejlesztése mellett. Abban az időben azt tapasztaltuk, hogy a hagyományos műtrágyák, amelyeket a gyárak millió tonnaszámra ontanak, szakmailag nem a legjobb megoldást nyújtják a növények és a talaj számára. Ez jelentette az egyik legfőbb motivációt, amellett, hogy természetesen a saját termékek nagyobb piaci beágyazottságot is jelentenek.
2005-ben kezdtük el gyártani a Gramix NPK műtrágyánkat, amelyből tavaly ősszel gyártottuk le a 250 ezredik tonnát. A termékcsalád növényspecifikus tagjai mellett az egyedi igényekre szabható összetételekre fókuszálunk, azaz egyedileg állítjuk össze a földterületek adottságait, a termelt növények tápanyag igényét, illetve az elvárt nyereségszintet is figyelembe véve az optimális hatóanyag-összetételt. Ehhez nagyon komoly szaktanácsadói gárda, illetve a másik oldalon, a termelő részéről egy újfajta szemlélet megléte szükséges. Minden termékünkre, a folyékony műtrágyáinkra is az egyedi megoldás jellemző. Mi nem arra buzdítjuk a termelőket, hogy a nagyobb terméshozam elérése érdekében költsenek többet, hanem abban igyekszünk segíteni, hogy azt az összeget, amelyet a termelő erre a technológiára tud költeni, a lehető leghatékonyabban, és minél inkább a nyereségnövelésére tudja fordítani.
UMG (Új Mikroelem Generáció) MICRO mikrogranulátum termékeink 3-4 éves múltra tekintenek vissza, ezek szintén a jövő technológiájának tekinthetőek, mert nagyon kis mennyiséget, hektáronként 15‒20 kg-ot kell kijuttatni belőlük. A mikrogranulátumokkal természetesen nem válthatóak ki a nagy mennyiségű, szokásos tápanyagok, ám rendkívül jól kiegészítik ezeket. Ez a technológia mára már elhagyhatatlanná vált a növénytermesztésben és hatalmas potenciált látok benne. Egyelőre nagyon kevés olyan megoldás van, amellyel valamilyen terméket közvetlenül a mag környezetébe tudunk helyezni, a fejlesztéseknek pedig ebbe az irányba kell haladniuk. Vannak saját fejlesztési elképzeléseink is: olyan készítményeken dolgozunk, amelyekkel nem csak tápanyagot, hanem egyéb - pl. gombaölő, rovarölő szereket - is ki tudunk juttatni egyidejűleg.
agrárszektor.hu: Magyarországon a hektáronként kijuttatott műtrágya mennyisége megközelítőleg 70‒80 kg/hatóanyag. Ez jelentősen elmarad a nyugat-európai átlagtól, amely 180‒220 kg/hatóanyag körül alakul hektáranként. Lát lehetőséget a felzárkózásra?
S.P.: A hazaihoz hasonló termelést folytató országokkal - pl. Németországgal, Olaszországgal, Franciaországgal - összehasonlítva valóban jelentősen alacsonyabb a műtrágya-felhasználás Magyarországon. Aggodalomra viszont inkább az ad okot, hogy míg Nyugat-Európában a felhasznált hatóanyagok kb. 50 százaléka nitrogén, a másik fele pedig foszfor-káli, addig a Magyarországon felhasznált 80 kg/hatóanyag/hektár kb. 80 százaléka nitrogén, és 20 százaléka foszfor-káli, ami szinte a nullával egyenlő. Ebben látom a fő problémát. Ugyanis az utóbbi az a fajta műtrágya, amelyet a növény hosszútávon vesz fel, emellett nagyon fontos szerepe van a talaj szerkezetének fenntartásában is. Sokszor hivatkozom Stefanovits Pál talajtani professzor egyik mondatára, amely a talajvédelem tíz pontja közül a tizedik. Így szól: "a talajon nemcsak állsz, hanem élsz is". A talajt nem lehet "lerabolni", mert a növény a talajból veszi fel a táplálékot, ez mindennek az alapja.
A hazai gyakorlat tehát azt eredményezi, hogy a nitrogénműtrágya-felhasználásunk nagyjából eléri a nyugat-európai szintet, de mindenképpen fokozni kellene a másik két makroelem, a foszfor és a kálium felhasználását. Emellett ott vannak még a baktériumtrágyák is, amelyek szintén nagyban hozzájárulnak az egészséges talajélethez. Ha nem lennének a talajban mikroorganizmusok, akkor mindössze egy halom löszről vagy homokról beszélhetnénk, ami szinte élettelen. Az életet a mikroorganizmusok élete és működése jelenti benne.
Ennek az elvnek az újrafelfedezése napjainkban történt meg. A mi elveink szerint ugyanakkor egy idegen baktérium kijuttatása helyett hatékonyabb az adott talajban élő mikroorganizmusok életfeltételeinek javítása, segítve ezzel a szaporodásukat, a fokozottabb anyagcserét és a tápanyag beépülést, illetve a talaj struktúrajavulását, fenntarthatóságát. Műtrágyáink előállításánál ezeket a szempontokat is előtérbe helyezzük. A Rizodyne nevű talajaktivátorunk hatását a gödöllői Szent István Egyetemen vizsgálták, és 440-szeres mikroorganikus hatást mértek a kontrollhoz képest. Ez egy óriási szám, magam is meglepődtem rajta.
agrárszektor.hu: A mezőgazdaság minden területén állandó az innováció igénye, a hatékonyságjavítás mellett újfajta kihívásokra is reagálnia kell a gyártóknak. Első helyen említhetjük itt a klímaváltozást. Melyek a műtrágya-gyártás technológiai trendjei globális szinten? Önök hogyan tudnak rácsatlakozni ezekre a trendekre?
S.P.: Az előbbiekben említett filozófia képviseli ma a világban is a fejlesztés élvonalát, saját készítményeink pedig megfelelnek ezeknek a trendeknek. Ez a filozófia jelenik meg a Gramix NPK termékünkben, valamint annak a prémiumváltozatában, a Rizotec NPK vonalban, illetve a mikrogranulátumokban is olyan hatóanyagunk van, amely az egészséges talajéletet támogatja.
Fontos fejlesztési irányt képvisel az a technológia, amely a nitrogén hatástartam-szabályozását célozza, azaz a nitrogén fokozatos kioldódását teszi lehetővé. Állandó problémát jelent ugyanis, hogy a nitrogén, amellett, hogy gyorsan kioldódik, a talajvízzel együtt bekerül az ivóvízbe is. Ezek a fejlesztések a hatékonyságjavítás mellett a környezetvédelmet is szolgálják.
A klímaváltozás kapcsán az aszály jelenti a legnagyobb problémát. A mi fejlesztéseink ebben is élen járnak, jó néhány termékünk tartalmaz vízmegkötő ásványi anyagokat. Egy két hónapos aszályt a nyári forróságban valószínűleg még így sem tud vígan átzöldellni egy kukoricaállomány, de lehet, hogy egy plusz hetet kap, és ez egy hektáron akár tonnákat jelenthet. Említhetjük itt a mikrostartereket vagy a normál startereket is, amelyek fokozott növekedési erélyt biztosítanak a növénynek pont akkor, amikor a legnagyobb szüksége van rá, amikor a legsérülékenyebb. A mikrogranulátumok hatóanyagait éppen úgy kell elképzelni, mint az ember életében az anyatejet. Amikor a legkisebb a növény, és a legintenzívebb táplálásra van szüksége, akkor ez az optimális tápanyag. Lehet, hogy ezzel látványos terméstöbbletet nem érünk el, de a lényeg, hogy ezen a sérülékeny szakaszon jóval nagyobb biztonsággal tudjuk átvezetni a kultúrát, sokkal erősebb és stressztűrőbb lesz a növény. Ezt kb. úgy kell elképzelni, mint egy biztosítást. A biztosítás is akkor jó, ha nincs rá szükség.
agrárszektor.hu: A hazai műtrágyapiacon komoly átrendeződés zajlik. A péti Nitrogénművek hatalmas fejlesztésekbe kezdett, amellyel jelentősen megnöveli termelési kapacitását, miközben az IKR inputüzletágának megvásárlásával az Agrofert Csoport által gyártott Duslo műtrágyák is nagyobb teret kapnak a magyar piacon. Milyen hatással lehet ez az átrendeződés a hazai piacra, és ez mennyiben érinti a Fertiliát?
S.P.: Az említett két cég mellett nem szabad elfelejtenünk, hogy van egy magyar cég, a KITE, amely az inputkereskedelem 40‒50 százalékát tartja a kezében. Gyakorlatilag ennek a három mamutnak a harca zajlik az országban, és ahol a mamutok táncolnak, ott nem jó fűnek lenni.
Azonban mindhárom cég - különösen a péti gyár - hagyományos műtrágyákat forgalmaz. A pétisót 1923 óta ugyanígy gyártják, mint most, és valószínűleg még hosszú évszázadokig ebben a formában a legnagyobb mértékben felhasznált műtrágyafajta lesz. Az általunk forgalmazott műtrágyák ugyanakkor nem tömegtermékek, innovatív készítményekkel inkább részpiacokra koncentrálunk, ahol viszont komoly tere van a fejlődésnek.
agrárszektor.hu: Exportpiacra is termelnek?
S.P.: Igen, néhány éve már exportálunk is, főként Romániába és Szlovákiába. Ez a termelésünk közel 10 százalékát teszi ki, és ami különösen örömre ad okot az az, hogy a legigényesebb, prémium minőségű termékeink kerülnek exportra.
agrárszektor.hu: A növénytermesztés alapja az egészséges talaj. Milyen állapotban vannak a magyar talajok?
S.P.: A magyar talajok állapota nemzetközi összehasonlításban szerencsére nem olyan rossz, de ha a '70-es évektől vizsgáljuk a humusztartalom alakulását, látszik, hogy sajnos a főtrend alól mi sem vagyunk kivételek. Az USA-ban - ahol kb. 60 százalékra csökkent ebben az időszakban a talajok humusztartalma - már szinte katasztrofális állapotról beszélhetünk. Európában ez jóval szerényebb mértékű, de a trend sajnos itt is lefelé mutat.
Magyarország ásványkincsekben szegény, viszont termőfölddel hál' Istennek jól el vagyunk látva, és ez a legértékesebb termelőeszközünk. Ez öröktől fogva volt és lesz, ha tönkre nem tesszük. Intő jel ugyanakkor, hogy a hazai mezőgazdasági termelés fejlődése egy ponton megkérdőjelezhető: a rendszerváltást megelőző 10‒15 évben nagyon intenzív műtrágyázás folyt - talán már át is estünk a ló másik oldalára -, és addig növekedtek is a termésátlagok. A rendszerváltással viszont egy trendváltás is történt, és csaknem a nullára esett vissza a műtrágya-felhasználás. Azóta fokozatosan kapaszkodunk vissza a korábbi szintekre - most tartunk kb. 80 kg/hektárnál -, közben pedig az egyéb növénytermesztési technológiák - gépek, vetőmagok, kemikáliák - rohamtempóban fejlődtek, és ma jóval nagyobb potenciált hordoznak magukban, mit a 30 évvel ezelőtt. Látni kell azonban, hogy a hazai termésátlagok nem nőttek ennek megfelelően, hanem relatíve csökkentek. Ez pedig az időjárás-változás mellett a talajállapotnak is betudható. Úgy vélem, hogy a talajokról való hosszú távú gondolkodásunkon alapvetően kell változtatni.
