Az agrár-felsőoktatásban tanulók aránya jelenleg csekély, így a 2014/15-ös tanév több mint háromszázezer felsőoktatási hallgatójának alig 6 százaléka vesz részt mezőgazdasági képzésben - közölte a K&H a Központi Statisztikai Hivatal és az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adataira hivatkozva. A nemrég pályakezdő fiatalok körében végzett kutatás eredményei szerint az agrárszakirányú végzettség nem igazán népszerű a pályaválasztók körében, és a szakma társadalmi presztízsét is alacsonynak tartják. Egyesek azonban úgy látják, hogy ez a szakterület jó kereseti lehetőséget biztosít, és mind idehaza, mind külföldön szükség van jól képzett szakemberekre, tehát a várható elhelyezkedési lehetőség is kecsegtető.

Varga Gyula, az MTA doktora szerint az agrártudományok magyarországi felsőfokú oktatása több mint 200 éve kezdődött, és az egyetemi szintű oktatás is hamarosan 100 éves évfordulóját ünnepli. A mezőgazdaság fontos nemzetgazdasági ágazatnak számít, és az ágazat szakembereinek képzése is ennek megfelelően alakult ki, megelőzve számos fejlett országot is. Van tehát olyan örökölt tudásbázis az ország oktatási intézményeiben, amely képes az új idők új követelményeinek megfelelő, műszaki-biológiai, szervezési és közgazdasági ismeretekkel felruházni a fiatalokat - jelentette ki Varga Gyula.

Tresó István a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője úgy vélte, hogy még ma is gyakran a kétkezi munkával kapcsolják össze a mezőgazdasági szakterületet, pedig a versenyképesség és az uniós forráslehetőségek megfelelő gazdasági-pénzügyi ismereteket, a precíziós gazdálkodás pedig nagyfokú technikai képzettséget igényel, ezért a mai agrárszakembereknek komplex tudásra van szükségük. Az agrártudományi ismeretek így sok esetben olyan átfogó tudást nyújtanak, amely nem csak a mezőgazdasági, hanem egyéb gazdasági szakterületeknél is hasznosítható - tette hozzá Tresó István.