Szeptember elsején vett vérmintákból két állatnál mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a kéknyelv vírust egy 350 üszős Tolnai szarvasmarhatelepen. Az állategészségügyi hatóság a fogékony állatokat tartó telepeknél a kitörés körüli 3 kilométeres sugarú körben megemelt számban végzi a betegség elterjedtségének felmérésére szolgáló vérvizsgálatokat, 20 kilométeres körzetben pedig 30 napos megfigyelési zárlatot rendel el. A korlátozás alá vont területekre vonatkozó ki- és beszállítási szabályok részletesen olvashatóak a hivatal weboldalán.

Az emberre nem veszélyes

A kéknyelv megbetegedést - amelyet szúnyogok csípése terjeszt - tavaly is kimutatták. A vírust október közepén diagnosztizálták Csongrád megyében, majd elterjedt az ország más részerire is. A mostani újabb kitörés ellenére az elmúlt évi eset miatt elrendelt, jelenleg is érvényben lévő megfigyelési és védőkörzetet (azaz a korlátozás alá vont területeket) nem kellet módosítani, azok továbbra is érvényesek. A vírus a kérődzőkre - szarvasmarhákra, juhokra, kecskékre - veszélyes, az összes többi állatra és az emberre nem.

Ugyanakkor jelentős változás a tavalyi intézkedésekhez képest, hogy a fertőzött állatokat nem ölik le. Ehelyett az állategészségügyi hatóság a fogékony állatokat rovarirtó szerrel kezeli a kitörés körüli 20 km-es sugarú körben és vakcinázza a védőoltást még nem kapott egyedeket. E területeken a betegség elterjedésének megakadályozását jelentősen segíti a törpeszúnyogok élőhelyeinek gyérítése is. Ez nem kizárólag vegyszeres úton történhet, hanem úgyis, hogy a vízállásos területeket, a trágyát és a trágyalét mechanikusan - földréteggel - lefedik.

Vakcinázás állami támogatással

A korlátozás alá vont területek 20 kilométeres zónán kívül eső részein is lehetőség van a fogékony állatok védőoltására - közölte a Nébih. E területeken a vakcinázás nem kötelező, hanem önkéntes alapon kérhető az állományokat ellátó állatorvostól. Ez esetben a védőoltás alapvetően az állattartó költségére történik, aki állami támogatást is igénybe vehet. Az önkéntes vakcinázás minél szélesebb körű elvégzése egyrészt fontos szerepet játszik a betegségelterjedésének megakadályozásában, másrészt az állattartók állományait védi egy esetleges fertőződés okozta kártételtől - hívja fel a figyelmet a hivatal.