"A Phylazonit talajbaktérium-készítmények kizárólagos forgalmazója, az Agrova Kft. egyik fő célkitűzésének tekinti, hogy felmérje, megvizsgálja, és ahol szükséges és lehetséges, agrotechnológiai módszerekkel javítsa talajaink állapotát. Erre annál is inkább nagy szükség van, mivel Magyarországon sajnos talajaink tömörödnek, savanyodnak, csökken a humusztartalmuk. Ugyanakkor a tapasztalataink azt mutatják, hogy okszerű agrotechnológiával - amit kiegészít a baktériumtrágyázás - ez a negatív folyamat megállítható, illetve visszafordítható. Így a termelő a hozamokat stabilizálni, sőt emelni tudja, és a termelést biztonságosabbá, gazdaságosabbá tudja tenni" - hangsúlyozza Vajda Péter agrármérnök, az Agrova Kft. ügyvezetője. "Mivel a talajoltó baktériumkészítmények kijuttatása és megfelelő hasznosulása jelentős részben a gépesítettség függvénye, ezért döntöttünk úgy, hogy megvásárolunk három olyan mulcs-grubbert, amelyekkel meg tudjuk mutatni a termelőknek, hogy a megfelelő agrotechnológiával és Phylazonit használatával a hagyományos rendszernél sokkal jobb eredményt tudnak elérni a növénytermesztésben."
Amint az ügyvezető elmondta, a cég programjában résztvevő gazdálkodók kedvezményesen - lényegében a kopási költség megtérítése ellenében - igényelhetnek a Phylazonit-vásárlás mellé talajbaktérium-kijuttató szerkezettel felszerelt mulcs-grubbert. Ilyesformán a termelő maga bizonyosodhat meg arról, hogy ez a haladó talajművelési rendszer a Phylazonittal együtt milyen kedvező hatással van a termelésre.
Hagyományos kontra talajközpontú
"Napjainkban a hagyományos, forgatásos talajművelési technológiákkal - amelyek alapvető eszköze a tárcsa és az eke -, igen sok talajdegradáló folyamatot elősegítünk, mint például az erózió, a tömörödés, a szervesanyag-csökkenés, a szikesedés. Ráadásul még drága is! A növénytermesztés költségeinek mintegy 60%-át a gépi munkák teszik ki" - mondja Horváth Tibor agrármérnök, területi tanácsadó. A szakember szerint a leggyakrabban használt tárcsa legnagyobb hibája, porhanyósítja a talajt, nem egyenletes a mélységi művelése és nem optimális a keverőhatása. Az eke magas munka- és energiaráfordítást igényel, növeli a talaj elporosodását és kérgesedését, károsítja a talajban élő hasznos élőlényeket, eketalpképződést okoz, ami által lezárja a talaj alsó és felső rétegét, a víz és gyökerek útját. Az aláforgatott gyommagvak életképesek maradnak, miközben csökken a talaj humusztartalma, és a paplanszerűen leforgatott szármaradványok eredményeként növekszik a toxicitás. Mindezen túlmenően, amíg a vetőmagunk a talajba kerül, túl sok munkamenetet végzünk, amellyel jelentősen rontjuk a talajállapotot és növeljük költségeinket.
"Ezekre a problémákra nyújt megoldást a mulcs-technológia, ami valójában nem új találmány, hiszen már őseink is alkalmazták. A mulcs-grubberrel végezhetünk sekély tarlóhántást, amikor is egyenletes mélységben elkeverjük a szármaradványt, majd lezárjuk a talajt, de következő lépésben, ugyanezen feltételekkel - a megfelelő kés és beállítások alkalmazásával - tudunk dolgozni akár 30 centiméteres munkamélységben is, amivel kiválthatjuk a forgatásos talajművelést. Az eszköz ugyanakkor tökéletesen alkalmas a zöldtrágya bekeverésre is. A tarlóhántás menetenkénti energiaigénye ezzel a géppel ugyanannyi, mint a tárcsás művelésé, a mélyebb művelés azonban már 30%-kal kevesebb energiaráfordítást igényel, mintha azt ekével végeznénk. Ám a mulcs-grubberrel a tárcsás tarlóhántás két-három menete helyett egyetlen menetben elvégzi a munkát, ráadásul így kiküszöböljük a forgatásos talajművelés hibáit, és javítjuk talajunk állapotát" - magyarázza Horváth Tibor.
Pontos, hatékony, takarékos
A szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy a mulcs-technológia nélkülözhetetlen kiegészítője a mélylazítás, valamint fontos a jó minőségű száraprítás, amely révén a szármaradványoknak egyenletesen kell eloszlania a talajon. Utóbbit vagy a betakarítógép szecskázójával, vagy nagy kerületi sebességű vízszintes tengelyű szárzúzóval érhetjük el.
A forgatás nélküli talajművelés alapgépe a mulcs-grubber. Ez, bár hasonlít rá, nem azonos a szántóföldi kultivátorral, hiszen a mulcs-grubber sokkal "többet tud" elődjénél. Legfontosabb előnye, hogy rendkívül sok területen és sokféleképpen illeszthetjük a talajművelési technológiánkba. Tarlóhántás esetén egyik előnye a tárcsával szemben, hogy rendkívül pontosan, egyenletes mélységben tudjuk vele megművelni a táblát. "Ennél a gépnél biztosak lehetünk abban, hogy a beállított mélységben vágtuk át a talajt, és ebbe a talajszelvénybe kevertük be a szár- és gyökérmaradványokat. Ezt a pontosságot a leggyakrabban alkalmazott tárcsáktól nem várhatjuk el. Egyrészt a tárcsának ideális körülmények között sem pontos a mélységtartása, ráadásul nyáron, amikor a tarlóhántást végezzük, általában száraz, tömörödött a talajfelszín, ezért szinte mindig lesznek a táblának olyan részei, ahol az eszköz nem képes a talajba hatolni, csak elfut a felszínen. Másutt, ahol jobb a talajminőség, viszont a kelleténél mélyebben dolgozik. A grubber szárnyas-késes rendszere ezzel szemben - megfelelő erőgép segítségével és jól megválasztott sebesség mellett - megbízhatóan tartja a beállított műveleti mélységet, és bekeveri a tarlómaradványokat."
A grubber működési elvéről a szakember elmondta: a szárnyas kések átvágják a talajt, a felettük elhelyezett kormánylemezek pedig a felemelt talajt "megvezetik", forgó mozgásra késztetik, és a visszahulló földben így elkeverednek a szármaradványok. "A műveleti sebesség pontos megválasztása és tartása azért különösen fontos, mert ellenkező esetben a keverő hatás nem lesz ideális. Ugyancsak nagyon fontos a mélység pontos beállítása. Ezt a gép elején a mélységtartó kerékkel, a hátulján pedig a hengerrel végezhetjük el. Mivel ez vontatott berendezés, ezért arra is figyelmet kell fordítani, hogy a gép párhuzamosan fusson a talajjal, mert csak így tud optimális hatékonysággal dolgozni" - magyarázza Horváth Tibor.
Mindent egy menetben
A mulcs-grubbert sokrétűen alkalmazhatjuk. Egyaránt használhatjuk például a kalászosok, illetve a repce, valamint a napraforgó és a kukorica utáni tarlóhántásra, valamint magágy-előkészítésre. Ezekkel a műveletekkel egy menetben, a gépre felszerelt berendezés segítségével a Phylazonitot is kijuttathatjuk, és rögtön be is dolgozhatjuk a talajba. Így garantálhatjuk, hogy a szármaradványok elbomlanak, szerves anyagaik humusszá alakulva gazdagítják a talajt, és a bennük megkötött tápanyagok feltáródnak, a növények számára felvehetővé, hasznosíthatóvá válnak.
A mulcs-grubbernek minden talajtípuson és minden növénykultúrában van helye. Ezzel a rendszerrel a hagyományos, forgatásos talajművelés minden lépését, minden eszközét ki tudjuk váltani. Ráadásul egy menetben végezzük el a tarlómaradványok talajba keverését, a felszín elmunkálását és lezárását, valamint a talajoltóanyag kijuttatását. Ez egyrészt a talaj taposásából és a porosításból eredő károsodás enyhítése miatt fontos, másrészt viszont jelentős az üzemanyag-megtakarítás is.
"Ennek a komplex technológiának - a Phylazonit talajoltással kiegészített forgatás nélküli talajművelésnek - közvetlen talajjavító hatása is van. Néhány év elteltével mérhetően növekszik a talaj humusztartalma, javul a szerkezete, a víz- és levegőgazdálkodása és a tápanyag-szolgáltató képessége. Fontos megjegyezni, hogy a komplex rendszer csak akkor igazán hatékony, ha okszerűen alkalmazzuk. Ehhez ismerni kell a területünk talajait, folyamatosan figyelemmel kell kísérni a változásokat. Amikor erre szükség van, a megfelelő mélységben lazítózni kell, hogy ne alakuljon ki tömörödött talpréteg, amely megakadályozná a víz és a levegő vertikális mozgását" - avat be a technológia részleteibe a tanácsadó.
Okszerűen az aszály és a belvíz ellen
A hazánkban előforduló két szélsőség, a vízhiány és a belvíz esetében egyaránt előnyt biztosít a forgatás nélküli, mulcs-grubberes technológiai rendszer. A növekvő humusztartalom és az ezzel együtt javuló talajszerkezet értelemszerűen javítja a talaj vízgazdálkodását. Ám ha arra gondolunk, hogy a humusz hatszor annyi víz megkötésére képes, mint maga a talaj, akkor világossá válik, hogy ez mindkét irányban kedvező hatású. Sok csapadék esetén ugyanis a jobb szerkezetű talaj több csapadék befogadására képes - ezért kevésbé fenyeget a belvíz -, aszálykor pedig tovább tudja megtartani a vizet. Persze ez a hatás csak akkor tud érvényesülni, ha nincs a talajban tömörödött réteg - ezért szükséges itt is a rendszeres, lehetőleg évenként elvégzett talajlazítás.
"A forgatás nélküli, mulcshagyó technológia akkor hozza meg az optimális eredményt, ha a gazda a rendszer teljes egészét alkalmazza. Ám ha ebből csak a Phylazonit talajoltást és a mulcs-grubbert ragadja ki, és okszerűen beilleszti a saját, régóta használt technológiájába, már így is érezhető eredményt fog elérni" - mondja az agrármérnök. (x)
