Kimaradtak a Tolna és Baranya megyében meghirdetett állami földek közül azok a területek, amelyeket a Csányi Sándor tulajdonában lévő két nagy mezőgazdasági cég, a Bólyi Zrt. és a Dalmand Zrt. használ. Mindkét társaság korábban állami agrárvállalat volt, és 2001-2003-as privatizációjukkor kapták tartós bérletbe a hozzájuk tartozó állami földeket. A K-Monitor korábbi számításai szerint Csányi agrárérdekeltségei több mint 28 ezer hektár után jutnak területalapú támogatásokhoz, és e földek jelentős része állami terület lehet.
Jelentkezzen most a Portfolio kétnapos agrárkonferenciájára!
Agrárszektor 2015: két nap, 60 előadó, 700 résztvevő, és a magyar agrárszektor legforróbb témái
Az NFA folyamatosan teszi közzé azokat a hirdetményeket, amelyek a három hektárnál nagyobb állami területek árveréseire vonatkoznak. Mint az agrárszektor.hu megírta, a földalap az első között írta ki licitekre azokat a földterületeket, amelyeket Simicska Lajos és Nyerges Zsolt agrárcégei használnak (igaz, bérleti idejük csak 2051-ben jár le). A Tolna és a Baranya megyei árverési felhívások később jelentek meg, de a Csányi-cégek állami földjei nem szerepelnek a meghirdetett földrészletek között, pedig például Bólyon más állami területekre jelentettek meg árverési hirdetményeket.
Úgy tudjuk, az NFA több más cégnél is kivár az általuk használt állami területek meghirdetésével. Egyes információk szerint körülbelül tíz olyan "kiemelt" társaságról van szó, amelyek földjeit egyelőre nem írták ki árverésekre. Felvetődik ugyanis, hogy területeiket részben vagy egészben mintagazdaságoknak minősítik, és nem adják el. Mint ismert, a kormány többször is egyértelműsítette, hogy a megmaradó állami földek egy részén mintagazdaságokat kíván kialakítani.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a napokban már utalt arra, hogy ilyen mintagazdaságok jöhetnek létre a bábolnai, a szilvásváradi és a mezőhegyesi ménesből. Úgy tudjuk, a két Csányi-érdekeltség mellett a "tíz körüli céglistán" olyan társaságok vannak, amelyek állami területeinek megtartásáért - például Pápán vagy Törökszentmiklóson - politikai lobbi is folyik.
Az persze, hogy egyes társaságok állami területeit az NFA eddig nem hirdette meg, nem jelenti feltétlenül azt, hogy e földekre a kiírások később nem jelennek meg. Az idő előrehaladtával azonban csökken annak esélye, hogy az értékesítéseket - miként a kormány ide vonatkozó rendelete előírja - az idén le lehet bonyolítani. A földalapnak ugyanis az árverések előtt legalább harminc nappal közzé kell tennie felhívásait, így ahhoz, hogy az árveréseket az idén meg lehessen tartani, a hirdetményeknek dátum szerint legkésőbb november végéig meg kellene jelenniük.
A földek állami tulajdonban tartása a mai földhasználó cégek szempontjából többek között azért lehet előnyös, mert később e területek eladásánál akár elővételi joguk is lehet, ha az unió a földtulajdonlásból ma kizárt jogi személyek földvásárlásának engedélyezését ránk kényszeríti. Ha viszont állami területeiket a mostani liciteken magánszemély földművesek szerzik meg, ők veszik majd birtokba a területeket, amikor a ma hatályos haszonbérleti szerződések lejárnak. Addig pedig a társaságoknak bérletidíj-emelésekkel is szembe kellene nézniük, ha Győrffy Balázs fideszes képviselő törvénymódosítási javaslatát elfogadja a parlament.
