Az élelmiszeriparban eddig nem volt fenntartható fejlődési pálya, az elmúlt két évben viszont látszik némi mozgolódás, főleg a hitelezés területén. A belföldi élelmiszerpiacon is érzékelhető a növekedés, a hazai boltokban egyre több magyar áruval találkozhatunk - emelte ki Fórián Zoltán. Úgy véli, hogy a jövőben tovább kellene erősíteni a hazai piacokat és a feldolgozóipart.

A Vidékfejlesztési Programban viszont kevés olyan pályázati lehetőség van, amely kifejezetten az élelmiszeriparhoz kapcsolódna - hangsúlyozta Torma Erzsébet, a Goodwill Consulting vezető pályázati tanácsadója. Úgy látja, hogy a kis- és középvállalkozásokat támogatnák ugyan, ugyanakkor a középvállalkozások nem igazán tudnak pályázni.

A szekció kerekasztal-beszélgetésének legfontosabb kérdése az volt, hogy vajon ki profitál a Vidékfejlesztési Programban az élelmiszeripari fejlesztésekre elkülönített 300 milliárd forintból. Az elmúlt években csak egy nagy kosárnyi reményt ígértek az ágazatnak, de remény jelen pillanatban nincs - figyelmeztetett Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke és a Bonafarm Csoport vállalati kapcsolatok igazgatója.

A középvállalkozások is kimaradnak valamennyire, a nagyvállalatokat pedig teljesen kihagyják a pályázatokból. Nagyon fontosak a mikro- és kisvállalkozások, de az élelmiszeriparban előállított teljes értéknek csak a 28 százaléka köthető hozzájuk. Utóbbiak támogatása jó törekvés, de gyártani kell az élelmiszerboltok alsó és középső polcaira is - hangsúlyozta Éder Tamás.

Erre reagálva Borsos Ferencné, a Gallfood-Csoport tulajdonos-ügyvezetője a baromfiágazatot hozta fel példaként. Úgy látja ugyanis, hogy a baromfi iparág nyolcvan százalékát a nagyvállalkozások adják, miközben ezek a cégek semmit sem kapnak a támogatásokból. Ennek ellenére ajánlott elkezdeni a beruházásokat, mert nagyon jó finanszírozási lehetőségek érhetők el. Ezekkel és a vissza nem térítendő támogatásokkal pedig már közelebb kerülhetnénk a céljainkhoz - fogalmazott Borsos Ferencné.

Az élelmiszeriparban nemcsak munkaerőhiány van, hanem a vezetésben is rések és hézagok alakultak ki. Nincs sok élelmiszeripari szakértőnk, az élelmiszeripar 2008-2009-ben kapott utoljára jelentős támogatást, akkor is inkább a borászatok, borászok. Az elmúlt 10 évben romlott az ágazat helyzete, személy szerint kritikusnak tartom a jelenlegi állapotot - mondta Éder Tamás.

Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai főigazgató-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a döntéshozók nem ismerték fel a helyzet nehézségét, és ez a szakértői testületek felelőssége is. Nemzetközi szinten is versenyképes hazai élelmiszeripari nagyvállalatból maximum tízet találunk, összességében pedig az élelmiszeripar kimaradt az érdemi fejlesztésekből.

Kócza Zsolt, a Hungrana Kft. vezérigazgatója megjegyezte: szélesebb körben kellene tájékoztatni a termelőket és a vállalatokat is a pályázati lehetőségekről, mert sokszor az információ hiánya akadályoz meg egy-egy komolyabb befektetést. Úgy látja, hogy a nagyvállalatokat viszont olyan lehetőségekből is kizárták a jelenlegi programban, amelyek hosszú távú stabilitást hozhatnának a szektorba.