Mint ahogy az agrarszektor.hu beszámolt róla, az idéntől jelentősen módosult az őstermelői igazolványokra vonatkozó szabályozás, amely egyrészt új előírásokat állapít meg a több százezer őstermelő számára az igazolványok kiváltásával, illetve cseréjével kapcsolatban. Az év elejétől hatályos változások célja azonban az is, hogy kiszűrjék a piacról az adózási szabályokat kijátszó "álőstermelőket", és ezzel fehérítsék a hazai gazdaságot.
A Földművelésügyi Minisztérium közleménye elsősorban azt hangsúlyozza, hogy a szabályozás tiltja az együttes őstermelői és a vállalkozói tevékenységet. Bár ez nem új követelmény, hiszen már a kezdetektől alkalmazandó előírásról van szó, de a megtermelt termékek értékesítésének újraszabályozásával, illetve az egyéni vállalkozói nyilvántartás összevezetésével kívánják a jövőben az esetleges visszaéléseket felderíteni és a félreértéseket elkerülni. A tárca azt is kiemeli, hogy "ugyan lehet valaki őstermelő és egyéni vállalkozó is egy személyben, de ugyanazt a termelői tevékenységét mindkét formában nem végezheti."
A változások kapcsán a minisztérium azt is leszögezi, hogy "az a mezőgazdasági őstermelő, aki egyéni vállalkozóként mezőgazdasági termékek értékesítését is végzi, ugyanazon a helyszínen, ugyanabban az időpontban, egy adott termék teljes mennyiségét kizárólag egyféle minőségében értékesítheti. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a piacon nem mondhatja azt az őstermelő, hogy az alma bizonyos mennyiségét őstermelőként, a többit pedig egyéni vállalkozóként értékesíti."
A szabály magyarázásához a tájékoztató a következő példát alkalmazza:
"Pl: Ha a termelő a saját maga által megtermelt almát őstermelőként értékesíti a piacon, akkor továbbértékesítési céllal vásárolt almát, amit csak egyéni vállalkozóként értékesíthet, ugyanazon a helyszínen, ugyanabban az időben nem árusíthatja. Amennyiben ugyanazon a helyszínen, ugyanabban az időben, egyértelműen megkülönböztethető másik termékeket (pl. nem saját maga által megtermelt hagymát) is árusítana az őstermelő, azt egyéni vállalkozóként értékesítheti. Tehát ugyanazon a helyszínen, ugyanabban az időben, kétféle minőségben történő értékesítésre, csak eltérő termékek esetén van lehetőség."
A fenti tilalmak nem új keletűek, de az ellenőrzési jogkörök bővítésével ezentúl a visszaélések felderíthetők, a félreértések elkerülhetők lesznek. Az őstermelők közhiteles nyilvántartását a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) vezeti. Az igazolványok használatát pedig a megyei kormányhivatalok ellenőrzik és ezt földművelésügyi hatósági jogkörükben eljárva tehetik majd meg.
A kártya alapú igazolványok megkönnyítik az ellenőrök munkáját is, hiszen az igazolványok alkalmasak lesznek a nyilvántartásban szereplő valamennyi adat tárolására. Így az igazolvány és a betétlap birtokosuk személyazonosságának igazolása mellett elegendő információt nyújt majd az ellenőrzésekhez.
Ezentúl az őstermelők az árusítás helyén kötelesek lesznek feltüntetni az őstermelői igazolványuk számát, valamint a terméken vagy ugyancsak az értékesítés helyszínén a vásárlók tájékoztatására alkalmas módon kell elhelyezni a "Saját őstermelői tevékenységből származó termék" feliratot. Ezt egyébként is csak az teheti meg, aki valóban saját termelésű terméket árusít.
A feltüntetési előírás mögött egy másik, nemesebb cél is meghúzódik. A szaktárca ezzel azt szeretné elérni, ha egyfajta termék védjegy alakulna ki, amely növelné a tisztességes őstermelőkkel szembeni vásárlói bizalmat. A minisztérium későbbi céljai között szerepel még egy Őstermelői Információs Rendszer kialakítása is.
Az egy háztartásban élő családtagoknak továbbra is lehet közös őstermelői igazolványuk. A Földművelésügyi Minisztérium ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy egy időben, különböző helyszíneken a családtagok továbbra sem értékesíthetnek, hiszen az igazolvány nem másolható.
