"Átgondolatlan ötletroham" részének minősítették az agrárszektor.hu-nak ágazati szakértők Lázár János csütörtöki bejelentését, amely szerint az MVH 2017-től a megyei kormányhivatalokba tagozódna. Az uniós és a hazai agrár- és vidékfejlesztési támogatások akkreditált kifizető ügynökségeként működő, kulcspozíciót betöltő hivatal ma a Földművelésügyi Minisztérium költségvetési fejezetén belül szerepel önálló címként és a földművelésügyi miniszter irányítása alá tartozik.

Lázár János az állami bürokráciát csökkentő, számos más költségvetési szervezetet is érintő megszüntetési tervek részeként említette meg, hogy az intézkedések az MVH-ra is kiterjednének. A miniszter a változtatási elképzeléseket általánosságban azzal indokolta, hogy a közigazgatási végrehajtás egyértelműen elkülönüljön, ezáltal pedig a kormányhivataloknál és a járási hivataloknál egyszerűbb intézményi rendszer jöjjön létre, amely csökkenti a bürokráciát és javítja a hatékonyságot. A kormány első körben már áttárgyalta a terveket, "beindultak az egyeztető mechanizmusok", de a végső döntést Orbán Viktor miniszterelnök hozza majd meg - közölte Lázár János.

Az uniós előírások miatt ugyanakkor az MVH-nál nincs lehetőség arra, hogy a kormány saját hatáskörben végrehajtsa az átszervezéseket. Ha ugyanis a hivatalt "szétszednék", a szervezeti átalakítások újabb brüsszeli akkreditációs folyamatot tennének szükségessé, mivel az Európai Bizottság az EU-támogatások kifizetését csak olyan intézményekre (tagországi kifizető ügynökségekre) bízza, amelyeket előzetesen akkreditál (elismer). Az MVH megszüntetésével pedig új szervezetet kellene kialakítani, és valószínűsíthető, hogy valamennyi megyei kormányhivatalt külön-külön akkreditáltatni kellene, ha az MVH feladatai hozzájuk kerülnének.

MTI-fotó: Illyés Tibor

Az akkreditációs folyamat legalább fél évig, maximum két évig tarthat, és az uniós előírások szerint annak lezárultáig semmilyen EU-s agrár- és vidékfejlesztési támogatást nem lehet kifizetni. Az átszervezésekkel tehát szakértők szerint Magyarország azt kockáztatná, hogy a hazai agrárgazdasági szereplők hosszú ideig nem juthatnának támogatásokhoz. Az 1800 embert foglalkoztató MVH több százmilliárd forintos uniós és hazai agrár- és vidékfejlesztési támogatást fizet ki évente, a tavalyi rekordévben pedig a kiutalt összeg elérte a 800 milliárd forintot.

Az MVH átszervezése egyszer már - 2010-ben - felmerült, de éppen az átalakítási nehézségek, illetve azok "beláthatatlan következményei" miatt lekerült a napirendről. Ágazati szakértők szerint biztosra vehető, hogy az Európai Bizottság sem támogatná az MVH megszüntetését, illetve a magyar agrártámogatás-kifizetési intézményi háttér drasztikus átalakítását.

Sajtóértesülések szerint a Miniszterelnökség átszervezési elképzelései nem csak az MVH-t, hanem több más agrárintézményt is érintenének. Ezek a következők:

- Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
- Agrárgazdasági Kutató Intézet
- Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ
- Haszonállat-Génmegőrzési Központ
- Növényi Diverzitás Központ
- Földmérési és Távérzékelési Intézet

Ezek az intézmények úgy szűnnének meg, hogy az irányító minisztérium - vagyis a Földművelésügyi Minisztérium - lenne a jogutód. Közülük a legnagyobbnak számító, élelmiszerpiacot felügyelő Nébih átszervezése is teljes meglepetés lenne, mivel ágazati vélemények szerint e hivatal is megfelelően működött az elmúlt években.

Megkérdeztük a Földművelésügyi Minisztériumot is, mi az álláspontja az átszervezési ügyben. A tárca egyelőre nem reagált megkeresésünkre.