Az Alföldön és a Dunántúlon is tiltakozó demonstrációkat tartanak március 18-án a hazai tejtermelők - mondta az agrárszektor.hu-nak Istvánfalvi Miklós, az ágazati szereplőket tömörítő Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács társelnöke. A tüntetéseket két nagykereskedő vállalat, a Sajtkalmár Kft. nádudvari telephelyénél, illetve a Food&Drinks Hungary Kft. balatonfüredi fióktelepénél tartják meg. Előbbi cég a termelők szerint az ország egyik legnagyobb sajtimportőre, míg utóbbi inkább az UHT tejek piacán számít nagynak.
A balatonfüredi Ipoly Szálló elé 500-1000 termelőt várunk, de szeretnénk elérni, hogy a tejfeldolgozók képviselői is eljöjjenek - mondta Hegedűs Imre, a Bicskei Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. ügyvezetője, az akció egyik helyszínének szervezője. A szálló, akárcsak az Anna Grand Hotel is, a Food&Drinks Kft. tulajdonosának érdekeltsége.
Istvánfalvi Miklós szerint a tejtermelők az alacsony felvásárlási árak, a tejtermékek kontrollálatlan és árletörő hatású importja, illetve a kereskedők árképzési gyakorlata miatt demonstrálnak. A kiskereskedelmi láncoknak petíciót adnak át, amelyben fél évig önkorlátozást kérnek a tejtermékek importjában. Ha nem történnek változások, a mostani csak a kezdete lesz egy hosszabb demonstrációs sorozatnak - tette hozzá a társelnök.
A gazdálkodók már tavaly év végén is megpróbáltak fellépni a kiskereskedelemmel szemben, és kilátásba helyezték, hogy nem adják át a feldolgozóknak a megtermelt tejet, ha az üzletláncok nem hajlandók többet fizetni az átvett tejtermékekért. Ez az akció azonban kudarcba fulladt, mert nem kapott kellő termelői támogatottságot. Ismert ugyanakkor, hogy a kormány időközben döntött arról, hogy a súlyos piaci helyzet miatt több mint 11 milliárd forintos rendkívüli plusztámogatást nyújt az állattartóknak, illetve hosszabb távú tejágazati stratégia megalkotásáról is határozott. A gazdálkodók azonban most úgy értékelik, hogy az egyre súlyosabbá váló helyzetben a többlettámogatás sem elegendő a problémák rendezésére, bár a kiválasztott tiltakozási helyszínek azt jelzik, hogy a demonstráció nem kifejezetten a kormány ellen irányul.
A nyerstej ára ma Magyarországon a legalacsonyabb a térségben, mégis folyamatos a feldolgozott tej- és tejtermékek importja - mondja Istvánfalvi Miklós. Januárban már 5 forinttal olcsóbban lehetett exportálni a 78 forintos literenkénti termelői átlagos tejárnál, márciusra pedig az exportár 15-16 eurócentre, a termelői ár pedig 73 forintra esett. Korábban az áfacsalás volt a ludas a dologban, most azonban az európai túltermelés miatt túlzottan is alacsony dömpingárak alakultak ki.
Bár már egy éve, a tejkvóták eltörlése és az orosz embargó bevezetése óta tart az áresés az uniós piacon, érdemben nem csökkent a tejtermelés, sőt még emelkedett is. A mára kialakult kíméletlen verseny lényegében arról szól, hogy a tőkeerősebb uniós tejpiaci szereplők feleslegeiktől akár veszteségeket termelő dömpingárakkal is igyekeznek megszabadulni, és megpróbálják kibekkelni azt, hogy a gyengébbek feladják a küzdelmet, mer így új piacokat nyerhetnek.
Az uniós felesleg jelentős része ma a magyar piacon köt ki, és az import miatti árcsökkenés nyomán a mai felvásárlási árak a támogatásokkal együtt sem fedezik a gazdálkodók önköltségét. Istvánfalvi Miklós szerint ezért több termelő azt fontolgatja, hogy egy-két hónapon belül, a betárolt tömegtakarmányok felhasználása után csökkenti állományát, vagy teljesen abbahagyja a tejtermelést.
Ugyan tagként több kiskereskedelmi lánc is belépett a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsba, de ezzel kapcsolatban vegyesek a termelői és feldolgozói tapasztalatok. A szakmaközi szervezeteket eleve azért hozzák létre, hogy a teljes termékpálya szereplőit összefogva, lehetőleg "házon belül" oldják meg a piacszabályozási problémákat. Eddig azonban - állította Istvánfalvi Miklós - a terméktanácsban nem sikerült olyan megállapodást aláírniuk, amely érdemben javítaná a tejtermelők és -feldolgozók helyzetét. Egyes láncok tartják magukat ahhoz, hogy alaptermékeket - így 1,5 százalékos UHT tejet - nem importálnak, hanem hazai gyártótól szerzik be a szükséges mennyiséget. Akad azonban olyan kiskereskedelmi lánc is, amely továbbra is az olcsó importból profitál - tette hozzá Istvánfalvi Miklós.
