Csak akkor kaphatnak az idéntől állatjóléti támogatást tenyészkocáik után a sertéstartók, ha az úgynevezett egységes nyilvántartási és azonosítási rendszerről (ENAR) szóló rendeletnek megfelelően egyedi jelöléssel látják el anyakocáikat, illetve biztosítják a rendeletben szereplő állatjóléti feltételeket. Azt, hogy a gazdálkodók eleget tettek-e a követelményeknek, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége igazolja, és ezeket az igazolásokat a MSTSZ sertéságazati területi felelősei adják ki. Ha a kocatartók ilyen dokumentumokat nem tudnak felmutatni, nem vehetik igénybe az állatjóléti nemzeti forrásokat, amelyek ma a sertésszektor egyik legjelentősebb hazai támogatási formájának számítanak.
Az anyakocatartás nemzeti állatjóléti támogatása valójában új jogcím, mivel az Európai Bizottság a kormány kérésére tavaly járult hozzá, hogy Magyarország e célra saját költségvetési forrásokat folyósíthasson. Az első támogatási évben - 2015-ben - a sertéstartóknak még önbevallással kellett igazolniuk, hogy a támogatást mennyi anyakoca után akarják igénybe venni. Az MSTSZ a rendszerben azután kapott szerepet, hogy a Földművelésügyi Minisztérium idevonatkozó saját rendeletét az elmúlt év decemberében módosította és előírta a tenyészállatok egyedi jelölését is.
Az MSTSZ nem vadonatúj szervezet, hanem a több évtizedes múlttal rendelkező Magyar Sertéstenyésztők Szövetségének tavalyi átalakulásából jött létre. A szakmai szövetség elnöke Horváth István fideszes képviselő lett, aki kiemelt programokért felelős miniszteri biztosként a kormány sertésstratégiájának végrehajtását is koordinálja. Az MSTSZ tagja az állattenyésztési ernyőszervezetként funkcionáló Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) is, amelyben 25 százalékos tulajdonrésszel bír.
A szabályozást tavaly azért kellett módosítani, mert amikor Magyarország az anyakocák állatjóléti támogatására irányuló kérést Brüsszelhez korábban benyújtotta, még nem született döntés arról, hogy az anyakocáknál is önálló jelölési és nyilvántartási rendszert kell kiépíteni - nyilatkozta az agrárszektor.hu-nak Horváth István. Az elmúlt évben azonban az agrártárca a sertéságazati szereplőkkel folytatott szakmai egyeztetés után úgy határozott, hogy az anyakocáknál is létre kell hozni olyan egységes nyilvántartási és azonosítási rendszert (ENAR), amely a szarvasmarha- és a juhágazatban már régóta működik. Ennek kiépítésére Horváth István szerint az MSTSZ a legalkalmasabb szervezet, mivel a szövetség magába integrálja a sertéstartókat és a tenyésztő szervezeteket egyaránt.
Az anyakoca-ENAR létrehozása tulajdonképpen azt jelenti, hogy az állatokat kódot tartalmazó füljelzővel (krotáliával) látják el, és ezeket az adatokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hivatalos nyilvántartásában rögzítik. A rendszer úgy jön létre, hogy az MSTSZ területi felelősei a sertéstartókat felkeresik, és ellátják őket a jelöléshez szükséges krotáliákkal. A területi felelősök a kisebb, úgynevezett nem önálló besorolású telepeken közreműködnek az egyedi jelölésben, míg az önálló besorolású sertéstelepeken a telepek úgynevezett ENAR-felelősei krotáliáznak.
A tenyészkocák egyedi jelöléséhez szükséges rendszert kialakították, így a krotáliák forgalmazása hamarosan megkezdődik és az anyakoca állatjóléti támogatások igénylésével párhuzamosan zajlik - közölte a miniszteri biztos. A kocatartók március 15-31. között nyújthatják be támogatási kérelmeiket a kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH). Az agrártárca a tenyészkocák idei állatjóléti támogatására az elmúlt évivel megegyező összeget, 8,62 milliárd forintot különített el, amely a sertéságazatban önmagában is jelentős összegnek minősül. Ezt azonban kiegészíti a hízókra fizetett, már régebben is alkalmazott nemzeti állatjóléti támogatás, amely az idén 9,1 milliárd forintot tesz ki.
Horváth István szerint az anyakoca-ENAR kiépítésének elsődleges célja, hogy pontos és tényszerű adatokat lehessen kapni az ágazatról, amely az egyedi jelöléssel átláthatóbbá válik. Azok a gazdálkodók ugyanis, akik nem tesznek eleget az egyedi nyilvántartásra vonatkozó rendeletnek, nem kaphatnak támogatásokat sem, ezért érdekük, hogy az ENAR-ban részt vegyenek. Így - tette hozzá a biztos - a nyilvántartás létrehozása hozzájárul a feketegazdaság további visszaszorításához, amelyben az elő sertésekre, a félsertésekre és a tőkehúsra vonatkozó, korábbi áfacsökkentési kormányzati döntések már jelentős eredményeket hoztak.
Csakhogy az agrárszektor.hu-t több termelő is arról tájékoztatta, hogy az MSTSZ az idén az igazolások kiadásáért szolgáltatási díjat számít fel, miközben a gazdálkodóknak a tavalyi önbevallásoknál ilyen címen még nem kellett fizetniük. Így a szolgáltatási díj valójában csökkenti az igénybe vehető állatjóléti támogatást olyan helyzetben, amikor a sertéstartók jelentős része veszteségesen termel a felvásárlási árak komoly csökkenése miatt.
Az MSTSZ saját tagjainak 1000, a nem tag sertéstartóknak 1500 forint éves díjért állítja ki anyakocánként az igazolásokat - közölte az agrárszektor.hu-val Horváth István. Szerinte az önbevallásra épülő, 2015-ös időszak átmeneti évnek volt tekinthető, és ezt váltja most fel a legális piaci szereplők érdekeit szolgáló, ENAR-on alapuló új rendszer. Az 1000 és az 1500 forintos éves díj azt jelenti, hogy a szövetség területi felelősei a negyedéves támogatás-igénylésekhez igazodva, 250 vagy 375 forintos méltányos kocánkénti szolgáltatási díjért látják el negyedévente az állatjóléti támogatással összefüggő feladatokat.
A díj a 38 580 forintos anyakocánkénti várható támogatáshoz képest sem tűnik jelentősnek, de egy nagyobb - például ezer kocát vagy annál is többet tartó - sertéstelepen már évente milliós nagyságrendű lehet. Ha pedig a 200 ezer körülire tehető, mai országos anyakoca-állományt vesszük alapul, az MSTSZ éves bevétele meghaladhatja a 200 millió forintot is, és termelői vélemények szerint egyelőre nem tudni, hogy ezt az összeget a szervezet mire kívánja fordítani.
Az MSTSZ nonprofit alapon működik, és sertéstermelő, illetve -tenyésztő tagjai döntenek arról, hogy a díjbevételeket mire használja fel - közölte Horváth István. A szervezet célja, hogy a befolyt díjakat - saját működtetése mellett - a sertéságazat fejlesztésére fordítsa, illetve a támogatások és az új ENAR-nyilvántartás révén minél több anyakocát vonjon be a legális rendszerbe. Ezzel pedig végső soron azt igyekszik elérni, hogy "fantomkocákkal" ne lehessen jogosulatlan támogatásokhoz jutni.
A kaotikusnak tűnő mai helyzetet jól jellemzi, hogy míg például a Nébih 11 ezer sertéstartót tart nyilván, tavaly az MVH-nál közülük csak 857-en igényeltek állatjóléti támogatást tenyészállataik után. Ők viszont önbevallással összesen 260 ezer anyakocára kértek támogatást, és az MVH tényleges kifizetései is 215 ezer egyedre szóltak, miközben például a KSH nyilvántartásában az elmúlt év június elsején 204 ezer, december elsején pedig csak 197 ezer tenyészkoca szerepelt. A biztos szerint a támogatás feltételéül szabott, új ENAR-ra azért is szükség van, hogy a hivatalos tenyészállat-nyilvántartás kiépítésével a sertésszektorban is átlátható viszonyokat lehessen teremteni, illetve az ágazat valós helyzetéről pontos adatok legyenek.
