Díjeső a gabonatermesztőknek - Most ők lettek a legjobbak

agrarszektor.hu
Idén is átadták a Magyar Gabonatermesztésért díjakat. Az elismerést minden évben a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) ítéli oda azoknak a mezőgazdasággal foglalkozó szakembereknek, akik sokat tettek a magyar gabona termesztéséért - fogalmazott Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.

A közelmúltban újra átadták a Magyar Gabonatermesztésért díjat, amelyet a GOSZ termelői és szakmai információi alapján osztanak ki. Az elismerést minden évben 10-15 ember kaphatja meg azok közül, akik a legjobbnak bizonyulnak a gabonatermesztés területén. A döntést a szervezet kuratóriuma hozza meg.

Az idei díjazottak között van Vajda Sándor, az Agrova Kft. ügyvezetője is, aki így nyilatkozott az elismerésről:

A díj elnyerésében nem csak az játszott szerepet, hogy hosszú évek óta tevékenykedem az agráriumban, hiszen sokan mások is ugyanennyi ideje dolgoznak ezen a területen. Úgy gondolom, hogy felismerték a megfelelő számú és nagyságú üzemtapasztalataink eredményére alapozott célirányos kutatásainkat. Sikerült olyan mikrobiológiai készítményt előállítanunk, amelynek használatával a növények védelmét és fejlődését segítő hasznos mikroszervezetek számát és arányát jelentősen tudjuk növelni talajainkban.

Ennek eredményeként nő a talaj termékenysége, azaz környezetkímélőbbé, jövedelmezőbbé és kiszámíthatóbbá válik a gazdálkodás. Ráadásul javul a talajszerkezet, nő a termésmennyiség és a termés minősége is kedvező irányban változik. Mindezek nemcsak a gazdálkodók, hanem a vásárlók, fogyasztók számára is előnyös. A jó talajból egészségesebb élelmiszerek állíthatók elő, azaz mi is egészségesebben tudunk táplálkozni. Biztos vagyok benne, hogy ez a helyes irány, amely remélhetőleg egyre inkább érvényesül a jövőben, a mezőgazdaságban.

Meggyőződéssel vallom, hogy a mezőgazdaság fejlődésének, a 21. századi intenzív növénytermesztésnek kulcskérdése a célirányos kutatási eredményekre alapozott mikrobiológiai készítmények mezőgazdasági termelésben történő felhasználása, és szakszerű, tudatos alkalmazása. A baktériumtrágyázás a mezőgazdasági termelés megkerülhetetlen tényezőjévé kell, hogy váljon ugyanúgy, mint a talajművelés, vetés, tápanyagellátás vagy a növényvédelem. Minél előbb kezdenek el a termelők a talajközpontú szemlélettel foglalkozni, annál előbb tudunk költséghatékonyabban és jövedelmezőbben gazdálkodni.

Az elmúlt évtizedekben leromlott, savanyodott talajainkban a káros penészgombák sajnos egyre nagyobb koncentrációban vannak jelen. Ennek jelzésére szolgálnak a különböző termelői tapasztalatok. Itt elsősorban a tejelő tehenészeteknél a kukoricasiló vagy a lucerna nagyobb aflatoxin-tartalmának megjelenésére gondolok, amely már átvételi gondokat jelent.

Idén ők kapták a Magyar Gabonatermesztésért díjat
Feczák János (Csongrád megye),
Dr. Aponyi Lajos (Fejér megye)
Dr. Tóth László (Győr-Moson-Sopron megye)
Várföldi Lajos (Győr-Moson-Sopron megye)
Rezes Gábor (Hajdú-Bihar megye)
Dr. Murányi István (Heves megye)
Márvány István (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Bori János (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Szilágyi László (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Hegyi Tivadar (Somogy megye)
Guth István (Tolna megye)
Soltész Gyula (Tolna megye)

Azért vágtunk bele minden erőnkkel a toxin elleni küzdelembe, hogy megvédjük a talajt és ezáltal növényeinket a penészgombáktól. Célunk az, hogy egyre kevesebb toxin jelenjen meg a termékekben, akár búza, akár kukorica vagy tej termeléséről beszélünk. Mindennek kulcskérdése a talajközpontúság, azaz a talajt élő közegként kezelő gazdálkodásra való áttérés. Hiszem, hogy ez teheti eredményessé a mezőgazdasági termelést.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?