A hazai piaci szereplőket tömörítő Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács kérte még idén januárban, hogy a Nébih adjon ki úgynevezett szükséghelyzeti engedélyt három neonikotinoid-tartalmú rovarölő csávázószer alkalmazására - közölte az agrárszektor.hu-val a Nébih. Az engedély arra szólt, hogy a fajtatulajdonosok a készítményeket felhasználhassák kukorica- és napraforgó-vetőmagok előállítására. Ez tehát azt jelenti, hogy az engedélyezett rovarölő szereket vetőmagtermesztéshez lehet(ett) igénybe venni, vagyis azokkal olyan vetőmagokat nem lehet(ett) csávázni, amelyeket élelmiszeripari vagy takarmányozási céllal vetnek el.
Az eset azért kavart indulatokat, mert az Európai Bizottság 2013-ban - kétéves moratóriummal - felfüggesztette a neonikotinoid-hatóanyagú csávázószerek uniós használatát több növénykultúrában, így a kukorica- és a napraforgó-termelésben is. A döntést elsősorban az motiválta, hogy egyes szakmai aggodalmak szerint e vegyületek komoly veszélyt jelentenek a méhekre. Ezért a Greenpeace az idén kiadott hazai szükséghelyzeti engedélyek kapcsán újra felvetette, hogy a neonikotinoidokat tartalmazó szerek alkalmazása komoly környezeti kockázatokat jelenthet.
A Nébih tájékoztatása szerint az idén kiadott engedély a tiametoxám hatóanyag-tartalmú Cruiser 350 FS, az imidakloprid hatóanyag-tartalmú Seed Oprid 600 FS és a klotianidin hatóanyag-tartalmú Poncho 600 FS készítményre vonatkozik. Az első kettőt kukorica- és napraforgó-vetőmagok, a harmadikat kukorica-vetőmagok csávázására, illetve vetőmag-előállítást célzó elvetésére lehet felhasználni.
A kiadott szükséghelyzeti engedélyről a magyar hatóság az előírások szerint tájékoztatta az Európai Bizottságot és a többi tagállamot - közölte a Nébih. A bejelentést az illetékes uniós szakbizottság március 7-8-i ülésén tudomásul is vette.
A szükséghelyzeti engedélyben szereplő három készítmény három különböző cég - a Syngenta, az Adama és a Bayer - tulajdonában van. A három termék több más növénykultúrában jelenleg is érvényes forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel rendelkezik Magyarországon.
A Nébih a szükséghelyzeti engedélyt a kukoricánál és a napraforgónál egyrészt azért adta ki, mert a 2013-as felfüggesztés utáni, tavaly lejárt kétéves moratórium alatt semmilyen olyan új információ nem látott napvilágot, amely szerint a neonikotinoid-hatóanyagok korlátozásával bármilyen mértékben javult volna a méhegészségügyi helyzet. A hivatal ugyanakkor az ügyben együttműködik az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel (OMME), és a vetések után tájékoztatja a szervezetet a területek pontos elhelyezkedéséről. A Nébih szerint egyébként 2014-ben és 2015-ben már több tagállam (Dánia, Finnország, Észtország, Bulgária, Románia és az Egyesült Királyság) adott ki szükséghelyzeti engedélyt neonikotinoidos csávázószerekre a repce-, a kukorica- és a napraforgó-termelésben. E tagállamok között van olyan is, amely korábban támogatta e hatóanyagok korlátozását.
A vetőmag szövetség összesen 30 ezer hektár kukorica- és 2 ezer hektár napraforgó-vetőmag csávázásához kért 120 napos eseti engedélyt, amely február 1. és május 31. között érvényes. A szervezet - tudtuk meg Polgár Gábor ügyvezető igazgatótól - azért határozott meg ekkora területet, hogy az engedély biztosan lefedje a fajtatulajdonosok vetőmag-termel(tet)ési igényeit. Tavaly napraforgóból mintegy 1200 hektár, kukoricából pedig 18 ezer hektár volt a szaporítóanyag-terület, így a 32 ezer hektárra szóló engedélykérés jelentős területnövelési lehetőséget tartalmazott.
A szövetségi kezdeményezés valójában összefogta azokat a fajtatulajdonos cégeket, amelyek igényt tartottak a neonikotonoid-hatóanyagú csávázószerek felhasználásra, így azoknak nem kellett külön-külön a Nébih-hez fordulniuk - mondta Polgár Gábor. A szervezet tavaly káposztarepcénél is kért ilyen engedélyt, de akkor ezt a Nébih még elutasította.
Most szinte valamennyi fajtatulajdonos igényt tartott arra, hogy az idei vetéseknél kukoricánál és a napraforgónál neonikotinoidos csávázást hajthasson végre. Az előírások szerint azonban a csávázást csak hazai vetőmagüzemben lehet(ett) elvégezni és a vetőmagokat csak Magyarországon lehet(ett) felhasználni. Akik nem éltek e lehetőséggel, azok részben azért maradtak ki, mert nem vállalták importált bázisvetőmagjaikat magyarországi csávázását. Más esetekben pedig a vetőmag-beszerzések húzódtak el oly mértékben, hogy a vetésekig már nem maradt elegendő idő a csávázásokra.
Az eddigi adatok szerint napraforgónál összesen 55 hektáron vetettek el olyan bázisvetőmagokat, amelyeket neonikotinoid-tartalmú rovarölő szerekkel vontak be. Kukoricánál 7850 hektárba került ily módon csávázott vetőmag, így az összes "neonikotinoidos terület" a kért 32 ezerrel szemben várhatóan nem éri el a 10 ezer hektárt. A kisebb felhasználáshoz az is hozzájárul, hogy kukoricánál a tavalyi 18 ezer hektárról előreláthatólag csak 20 ezer hektárra nőhet a teljes hazai hibridkukorica szaporítóanyag-terület, míg napraforgónál kisebb csökkenés következhet be a múlt évi 1200 hektárhoz képest.
A Nébih szerint a neonikotinoidos rovarölő szeres csávázást az indokolja, hogy kis mennyiségű hatóanyag felhasználásával alacsony szinten lehet tartani a kultúrnövényeket károsító rovarok kártételét, és ugyanezt a hatást csak nagy dózisú rovarölő szeres permetezéssel vagy talajfertőtlenítéssel lehet kiváltani. A neonikotinoidok használatának felfüggesztésével - tette hozzá a hivatal - az elmúlt években jelentősen nőtt az állománykezelésre használt, méhekre kifejezetten kockázatos rovarirtó, illetve talajfertőtlenítő szerek forgalma, amely aggodalomra adhat okot.
A neonikotinoidok alkalmazásával kiváltható a talajfertőtlenítés, illetve két további állománykezelő szántóföldi permetezés - állapította meg Polgár Gábor. Így szerinte csökkenthetők a vetőmag-termelési költségek, miközben összességében kevesebb növényvédőszer hatóanyag jut a környezetbe. Ugyanakkor - derül ki a nemzetközi híradásokból - a neonikotinoid-használat környezeti hatásairól továbbra is viták folynak, és a kétéves moratórium lejárta után is újabb tagországi és uniós szintű vizsgálatok zajlanak.
