Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fajsúlyos régiónak számít a magyar mezőgazdaságban. A területek 50 százaléka szántó, a megye élelmiszeripara pedig kiemelkedő. A szántóföldi területek aránya, és az állatállomány is folyamatosan növekszik, de még így is nagy tartalékok vannak a megyében - fogalmazott Fórián Zoltán.

A finanszírozás szempontjából elmondható, hogy az országban még sosem volt ilyen kedvező a kamatkörnyezet, ezért most célszerű pályázni és befektetni, a Vidékfejlesztési Program forrásai ugyanis lehet, hogy már idén elfogynak - mutatott rá a szakember.

Érdekes, hogy jelenleg a világ élelmiszertermelése olyan ütemben nő, amellyel a népesség nem tarthat lépést, ezért az elkövetkező években a jelenlegihez hasonló piaci árak várhatók. Fórián Zoltán hozzátette: az élelmiszer-feldolgozásban is komoly szakemberhiány figyelhető meg, az élelmiszerek belföldi értékesítésének aránya viszont növekedett. A közhiedelemmel ellentétben jelenleg a világ nem kíváncsi a magyar élelmiszermárkákra, de a magyar alapanyagokra igen. Jól meg kell gondolni, hogy milyen feldolgozottsági szintű termékeket exportálunk, egyelőre a félkész termékek szerepelnek sikeresen a külföldi piacokon.

Csépány Zsuzsa, a Goodwill Consulting regionális igazgatója szerint az Európai Unió jelentős összeget különített el Magyarországnak a Vidékfejlesztési Program keretén belül. Ebben a ciklusban egy teljesen új pályázati rendszerrel találkozhatnak a pályázók, továbbra sem pályázhatnak viszont azok a vállalkozások, amelyek munkaügyi bírsággal rendelkeznek. 

A feltételek szigorodtak, nem lehet úgynevezett generált feltételeket teremteni, amelyekkel egy adott vállalkozás igazodhat a pályázatokhoz. 

Jelenleg nem jogcím rendeletek vannak, hanem egységes pályázati felhívások. Ha egy pályázó megnyeri az adott pályázatot, nem határozat, hanem támogatási szerződés születhet, de ezeket a dokumentumokat nehezebb lesz változtatni - fogalmazott Csépány Zsuzsa.

További lényeges változás, hogy minden projektnél - amely 25 millió forint feletti támogatást nyer - közbeszerzési eljárást kell lebonyolítani, és ez az őstermelőkre is vonatkozik. Ezt célszerű figyelembe venni a forráselkülönítésnél. Lesz előleg, az elnyert támogatás 50 százalékát a támogatási szerződés aláírásakor meg lehet igényelni, viszont ezzel egy időben kötelező az előleg összegével megfelelő biztosítékot nyújtani. Minden pályázónak azt javaslom, hogy az első határszakaszig adja le a pályázatát, de ne a gyorsaságra, hanem a minőségre helyezzék a hangsúlyt - tette hozzá Csépány Zsuzsa. 

Óránként négy cég szűnik meg az országban

Krajnyák Zoltán, az Opten Kft. ügyfélkapcsolati menedzsere a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei cégtrendektől beszélt. Szerinte az észak-alföldi régióban csaknem 40 ezer, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 13500 cég működik. Ebben az évben eddig Magyarországon 8500 új cég alakult, így naponta 90 cég jön létre, amely visszaesésnek számít az elmúlt években tapasztalt, napi 150-160 új céghez viszonyítva. Ebben az évben összesen 14 741 cég szűnt meg, ez naponta nagyjából 165 vállalkozást jelent. A cég fluktuáció Komárom-, Heves- és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben a legnagyobb.

A szakember elmondta: óránként 4 cég szűnik meg, minden huszonnyolcadik céget felszámolnak egy éven belül, az újonnan létrejövő cégek 77 százaléka már kapcsolódik valamilyen létező céghez. Jelenleg 38 olyan cím van Magyarországon, ahol legalább 50 cég került felszámolási eljárás alá. Ezek az úgynevezett cégtemetők - tette hozzá Krajnyák Zoltán. 

Még ebben az évben enyhülhet a tejpiaci válság

A konferencián külön szekciót szenteltek a tejpiaci válságnak és a lehetséges kitörési pontoknak. A tejpiacon nem ez az első, és sajnos nem is ez az utolsó válság. A probléma hátterét sokkal inkább a világpiaci folyamatokban kell keresnünk, mint az uniós kvóta régóta tudott, bár kétségtelenül rosszul időzített eltörlésében - vallja Fórián Zoltán.

Úgy vélem, hogy még ebben az évben, az év második felében enyhülni fog a válság, és a nyerstej-árak hazánkban is kimozdulnak a mélypontról. Kínában ugyanis elfogytak azok a készletek, amelyeket 2014 elején halmoztak fel, és hiába növekszik a saját termelésük, a fogyasztóik ragaszkodnak a külföldi tejekhez. Ez a sovány tejpornál 8 százalékos, a teljes tejpornál pedig 16 százalékos import-növekedést vetít előre ebben az évben. Így elkezdődhet egy lassú konszolidáció, a tejtermelők enyhébb piaci folyamatokkal találkozhatnak a második félévtől.

Van olyan ültetvény, ahol mindent elpusztított a fagy

A konferencia egyik fő fókuszát a kertészeti ágazat, ezen belül is az almatermesztés, és az almatermelőket sújtó válság jelentette. Takács Ferenc, az Alma Terméktanács elnöke szerint a pályázati lehetőségek segíthetnek az almatermesztés helyzetén, a Vidékfejlesztési Program nagy lehetőségeket rejt magában, de a döntéshozóknak jobban figyelembe kellett volna venniük a szektorban tevékenykedők tanácsait.

Takács Ferenc hozzátette: a fagykárok bejelentésére kapott 15 napos határidő lassan lejár, sok ültetvénynél pedig 90-100 százalékos kárról is beszélhetünk. Összességében országosan 30 százalék feletti a fagykár aránya.

Filep László, az Eszat Kft. cégvezetője úgy látja, hogy az uniós források okszerű felhasználása lenne a cél. Az uniós országokat nézve ugyanis a legnagyobb termésingadozás nálunk van, míg a fejlettebb országokban ez az érték 10 százalék körül alakul, nálunk a tavalyi és a 2014-es adatok szerint ugyanez az arány az 50 százalékot is elérte. Ezért olyan beruházásokat kellene támogatni, amely támogatná a lehetséges károk kivédését, és az előrejelzést. Idén a mennyiségi kiesés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 30-40 százalékot is elérheti, de ez az adat akár országos szinten is elképzelhető lesz - tette hozzá.

Filep László szerint az ültetvények nagy része nem modern és öntözött, és hiába volt komoly terméskötődés és virágzás idén, és 2014-ben is, ha a minőségi követelmények folyamatosan szigorodnak, de a gazdák többsége nem szívesen alkalmazkodik a változásokhoz. A szakember úgy látja, hogy a termelők sok esetben félnek a fajtaváltástól, miközben ez és a technológiai megújulás komoly javulást eredményezne az ágazatban.

Tavaly 600 ezer tonna alma termett az országban, a behozott almákat inkább azok importálták, akik hűtőházzal rendelkeznek. Ha össze tudunk fogni, és ki tudjuk zárni azokat, akik az olcsóbb almát hozzák be, akkor egy millió tonnára is növelhetnénk a termelésünket, és az ágazat helyzetét meg tudnánk javítani -fogalmazott Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke.

A fagykár mellett a jégkár is komoly problémákat okozhat, ezért a jégkárral sújtott települések közül volt olyan, ahol ingyen kaptak folyószámlahitelt az ügyfelek. Ezek segíthetik a napi likviditási gondokat, és akár a kisebb fejlesztéseket is. Az ügyfelek nagy része ugyanakkor vissza nem térítendő támogatásból szeretné megvalósítani a beruházásait, de ezen nem csodálkozhatunk, miután a jégkár elleni védelem megfelelő kialakítása több millió forintra rúghat hektáronként - mutatott rá Margittai Sándor, a Szabolcs Takarék hitelezési igazgatója. 

Még mindig tarol az állampapír

A befektetési lehetőségekről is beszéltek a meghívott szakemberek. Farkas Róbert, a Takarékbank pénz- és tőkepiaci üzletágának igazgatója szerint 2012 óta dinamikusan nő az összes megtakarítási eszközben elhelyezett vagyontömeg. Az első időszakban, 2014-ig a befektetési jegyek domináltak, és csak ezután nyertek nagyobb teret az állampapírok. Az elmúlt húsz évben, ha valakinek volt megtakarítása, nagyobb hibát nem tudott elkövetni, maximum 1-2 százalékot veszített egy-egy rosszabb bank- és hozamválasztás után - fogalmazott a szakember. 

Farkas Róbert hozzátette: a lakossági állampapírokban elhelyezett összegek jelentősen növekedtek, ezen belül is a kamatozó kincstárjegy bizonyult a legnépszerűbbnek. Emellett a lakossági körben a Prémium Magyar Állampapír és a Bónusz Magyar Állampapír számít a legbiztonságosabb és legnagyobb hozamot nyújtó befektetésnek, a Bónusz Magyar Állampapírnál például márciusban komoly kamatemelések történtek. 

Ha valaki kockázatosabb befektetést keres, a befektetési alapokat ajánlom - mondta el Farkas Róbert. A kamatkörnyezet általánosságban kedvező, a kamatok alacsonyak. Jelenleg több elemző is bőven egy százalék alatti kamatokat vizionál, a közeljövőben pedig ennél alacsonyabb kamatok is elképzelhetők. Ezért érdemes akár az ingatlanpiaci befektetéseket is megcélozni. Annak ellenére, hogy a tavalyi bróker- és szolgáltatói botrányok után megváltoztak a szolgáltató választás szokásai, Takarékszövetkezeti Integráció stabil tőke hátterével a második legnagyobb pénzügyi integrációnak számít Magyarországon - emelte ki Farkas Róbert.