Egy mezőgazdasági, ipari épület rendkívül összetett rendszer - és nem csak a laikusok, hanem a szakemberek, mérnökök számára is. Mikor, miért lehet szükség egy ilyen épület feltérképezésére?
Általánosságban azt mondhatjuk, hogy egy ipari, élelmiszeripari vagy mezőgazdasági épületnél - lehet az egy tejüzem, tejfeldolgozó, vágóhíd, húsfeldolgozó üzem, gabona-feldolgozás, malomipar - ha a tulajdonos, az üzemeltető
szüksége lehet a legalaposabb dokumentációra.
Gyakorlatilag mindenhol használható a 3D modellezés, ahol az iparnak, vagy az agráriumnak van olyan mértékű vagy kritikus tömegű technológiája, amely kapacitás-bővítés előtt áll, vagy olyan termelő-infrastruktúra, ahol szignifikáns mennyiségű vagyonelem található, ahol a létesítmény akkora, hogy kell, hogy legyen egy létesítmény-üzemeltetői rendszer. Az ilyen helyzetekben a mi technológiánk, tervdokumentációnk tud segíteni.
Gyakorlatilag mindenhol használható a 3D modellezés, ahol az iparnak, vagy az agráriumnak olyan mértékű vagy kritikus tömegű technológiája van, amely kapacitás-bővítés előtt áll; vagy olyan termelő-infrastruktúra, ahol szignifikáns mennyiségű vagyonelem található; vagy ahol a létesítmény akkora, hogy kell, hogy legyen egy létesítmény-üzemeltetői rendszer. Az ilyen helyzetekben a mi technológiánk és információs modellünk műszaki támogatást és gazdasági megtérülést tud biztosítani.
Cégünk 13 éve foglalkozik 3D méréssel és dokumentációval: kezdetben még komplexebb informatikai háttérre volt szükségünk ehhez, de mi is fejlődünk a technológiával, így folyamatosan nő a hatékonyságunk, mobilitásunk. Az agrárium mellett tudunk segíteni az energiaszektornak (erőműveknek, villamos-alállomásoknak), készítettünk 3D-s dokumentációt nagy műemléki épületeknek, akár komplett városrészeknek, mint a Várkert Bazár.
Bemenő adatokkal szolgálunk 3D-ben a gépész, az építész, a statikus, a villamostervező és valamennyi szakág számára. Egy dokumentációt nyújtunk át, amely leíró adatokat, üzemeltetési információkat oszt meg a létesítmények vezetőivel és minden szakember egyformán pontosan tudja használni.
A tervdokumentációra régóta léteznek hagyományos, szakmailag széles körben elfogadott módszerek. Miben más a 3D modellezés? Miben tud többet nyújtani?
Ha mondjuk, fel szeretnénk újítani, átalakítani egy adott épületet, élelmiszeripari egységet, akkor hagyományosan ki kell hívnunk szakértőket, például építészt, villamostervezőt. Ők a saját módszereikkel, általában meglehetősen lassan felmérik az adott épület egyes részeit: könnyen lehet azonban, hogy a végső összeállításnál kiderül, hogy sok az ütközés, mivel nem egyforma szabályok szerint, nem egyforma léptékekkel készülnek a rajzok. Az általunk készített, valós információkat tartalmazó tervdokumentációt mindenki együtt tudja használni és a már említett szakágakon túl számos egyéb helyen támogatást nyújt olyan kérdésekben is, mint pl: energia audit és racionalizálás.
2D-ben felmérni valamit sokkal lassabb és hosszútávon költségesebb a szinte elkerülhetetlen ismétlődő pótmérések miatt. Ezen túl szinte kódolva van bele a hiba lehetősége a részletek nehézkes dokumentálása miatt. 3D-ben a részletgazdagság mellett kizárható a szakágak közötti ütközés, a felmérés így összességében pontosabb és sokkal gyorsabb is.
Hogy kell elképzelni egy ilyen 3D-s tervdokumentációt a gyakorlatban? Hogy működik a felmérés, mennyi időt vesz igénybe, és mit kap a folyamat végén a megrendelő?
Egy 600-700 négyzetméteres malmot egy nap alatt tudunk felmérni a lézerszkennerek segítségével. Ezekből többfajtát is használ a cégünk: van olyan, amelyet statikusan, egy rögzített pozícióban használunk, és vannak dinamikus lézerszkennereink is. Ezekkel az épületben mozogva gyűjtjük be az adatokat a kiépített geometriáról, közben pedig gömbpanorámás fényképeket is készítünk - mely támogatja a vizuális ismeret átadását.
Van tehát egy tervezési része, egy mérés része és van egy feldolgozási része a folyamatnak. Fontos hozzátenni, hogy az általunk leadott tervdokumentáció rengeteg lehetőséget rejt magában: lehetőség van például arra, hogy keresztmetszeti képet kapjunk az épületről, hogy csak a falakra, csak az ablakokra, csövekre keressünk rá, sőt, egyfajta virtuális túrát is tehetünk az épületben.
1-1,5 év alatt megtérül ez a beruházás. Óriási hasznossága van annak, hogy az üzemeltető egy táblagéppel megy a malomban, ha pedig megáll egy motor előtt, azonnal megkapja az információkat az említett eszközről: mikor lett cserélve, ki cserélte ki, hány ampert vesz fel, hova van bekötve, stb.
A dokumentáció összeállításánál elsősorban a "felhasználói élményekre" törekszünk: pontosan tudjuk, hogy egy építőmérnöknek, egy villamosmérnöknek milyen adatokra van szüksége, tudjuk, hogy azokat hogy kell dokumentálni. Tudjuk, hogy egy létesítményvezetőnek, egy karbantartónak mi az az adat, ami valóban fontos, milyen havi, heti riportokat akar nyomtatni. Tisztában vagyunk azzal, hogy működik egy betanítás vagy hogy kell tervezni egy állásidőt - így komplex szolgáltatással tudunk ügyfeleink rendelkezésére állni személyre, menedzsmentre szabottan.
A Burken intenzíven terjeszkedik a nemzetközi piacokon is. Milyen munkákban vesznek részt külföldön, mik a nemzetközi tapasztalatok?
Ma már Magyarország mellett gyakorlatilag világszerte, Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában is dolgozunk.
Amerikában óriási épületeket dokumentáltunk 3D-s lézeres szkenneléssel: hatalmas, az európai átlagnál sokkal nagyobb malmokat, silókat mértünk fel.
Egyre több külföldi megrendelés érkezik, leginkább az említett területek nagy mezőgazdasági vállalataitól, már dolgoztunk Brazíliában, Izlandon, Törökországban. Svájci partnercégünknek köszönhetően globálisan is jelen vagyunk, évek óta világszerte a szakma legjobbjai között tartják számon a Burken Kft-t.
