A felszíni és felszín alatti vizek mezőgazdasági szennyezése ellen kidolgozott Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat intézkedései akkor módosíthatók, ha tudományos kutatási eredményekkel bizonyítjuk, hogy a tervezett intézkedések nem okoznak a vizekben nitrátszennyezést, illetve alkalmasak a vízszennyezések megelőzésére - szögezte le az agrárszektor.hu-nak a Földművelésügyi Minisztérium. A kutatások már elindultak, így - a tárca szerint - hamarosan rendelkezésünkre állhatnak azok az adatok, amelyekkel alátámasztható lesz a magyar cselekvési program egyes intézkedéseinek enyhítése.
2015 óta koncentrált kutatás folyik például a sertéságazat helyzetét javító stratégiai intézkedéseket célozva. Terv egyrészt az állattenyésztésből származó károsanyag-kibocsátás (nitrát, ammónia, metán stb.) valódi szintjének mérése, másrészt pedig a program kitér a hazai tápanyag-utánpótlási gyakorlatból keletkező szennyező anyagok monitoringozására, és az úgynevezett uniós Nitrát Irányelv által előírt tilalmi időszak felülvizsgálatára is.
Uniós szinten a talaj, illetve a felszíni és felszín alatti vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezése az összes szennyezés 50%-át teszi ki. Az Európai Unió Tanácsa által megalkotott Nitrát Irányelv betartása Magyarország számára is kötelező, ezért nálunk megalkották a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat követelményrendszerét. A mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelemhez szükséges cselekvési program szabályait az 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet tartalmazza.
A Nitrát Irányelv előírja, hogy a tagállamoknak négyévente jelentést kell készíteniük az Európai Bizottság számára, és ennek tartalmaznia kell a vizek állapotáról készített értékelést, valamint a cselekvési program végrehajtásának tapasztalatait. Magyarország 2016-ban küldte el a 2012-2015-ös évekről szóló jelentést, amely megállapította, hogy összességében a vizek minősége az országos átlagot tekintve érdemben nem változott. Ezért pillanatnyilag nem realitás sem a nitrátérzékeny területek kiterjedésével, sem a cselekvési program intézkedéseivel kapcsolatos felülvizsgálat napirendre tűzése - tudtuk meg a Földművelésügyi Minisztériumtól.
A Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat intézkedéseinek végrehajtását hatóság ellenőrzi. Tapasztalataik szerint az előírások betartásában a legnagyobb problémát még mindig a trágyatárolók megfelelő műszaki védelmének biztosítása és a talajvizsgálatok hiánya okozza. E két előírás módosítását tehát az FM egyelőre nem tartja kivitelezhetőnek. A nem megfelelően szigetelt trágyatárolók az elszivárgás miatt lehetnek szennyező források, míg a szükségesnél több kijuttatott tápanyag - vagyis, ha a gazdálkodó nem ismeri, mi van a földjeiben - rontja a hatékonyságot és a vizek szennyezésének kockázatával jár.
A Nitrát Irányelv ugyanakkor nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában korlátozást jelent a termelők számára a tápanyag-utánpótlás és a szerves trágya kezelése, tárolása, kihelyezése tekintetében. A kisebb termelőknek már a trágyatároló megépítése is gondot jelent, annak nagyon magas beruházási költsége miatt. Magyarországon ennek orvoslására 2016-ban trágyatároló építésére lehetett pályázatot beadni a Vidékfejlesztési Programban. A túligénylés közel háromszoros volt, és a Miniszterelnökség döntése értelmében végül 281 projekt részesülhet a közel 6 milliárd forint összegű támogatásból. Lépett az unió is: a versenyképességi gondok miatt az Európai Bizottság Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Főigazgatósága közös munkacsoportot hozott létre, ahol a gazdákat negatívan érintő környezetvédelmi előírások kompenzálási rendszerének újragondolását tűzték ki célul.
A nitrátérzékeny területen gazdálkodók és állattartók már javában készítik jelentéseiket, hiszen minden év január 1. és március 31. között elektronikus úton kell adatot szolgáltatniuk gazdálkodási tevékenységükről, jelen esetben a 2015. szeptember 1-től 2016. december 31-ig tartó időszakról. A 2012-ben mért vízminőségi adatok miatt 2013-ban az ország területének további 23%-át kellett nitrátérzékenynek kijelölni, így most nálunk a mezőgazdasági használatban lévő földek közel 70%-a tartozik ebbe a kategóriába.
Ezeken korlátozva van a kijuttatható nitrogén mennyisége, a kijuttatás ideje és körülményei. Rendszeresen talajvizsgálatot kell végezni. Naprakész dokumentációt kell vezetni minden olyan tényezőről, beavatkozásról, amely a tápanyag-gazdálkodást érinti. A szerves szilárd és hígtrágyák elhelyezésének, tárolásának és kijuttatásának nagyon szigorú előírásai vannak.
Ezeknek a feladatoknak az elmulasztása vagy megsértése komoly szankciókat von maga után, így például a földalapú támogatások (SAPS) megvonását. A gazdálkodónak elemi érdeke, hogy betartsa ezeket az előírásokat, mivel számos esetben a gazdálkodás eredményességét veszélyeztethetik a szankciók. Azonban az intenzív tápanyagigényű növények megkövetelik a folyamatos és nagy adagú nitrogén ellátást. Egy 10-12 tonna/ha termésű kukorica, 8-10 t/ha őszi búza vagy 4-5 t/ha repce nitrogénigényét nagyobb mennyiség fedezi, mint amit ki lehet juttatni. Ez az ellentmondás megoldásra vár, a halogatása számos problémát vet fel.
A talajmintavétel, illetve a minták bevizsgálása jelenti a gazdák számára az egyik legnagyobb problémát, már csak azért is, mert meglehetősen szűkösek a talajlaboratóriumi kapacitások - szögezte le az agrárszektor.hu-nak Sándorfy András, a Dow AgroSciences Hungary Kft. marketing vezetője. Pedig fontos lenne, hogy talajvizsgálat alapján kerüljön sor a műtrágya felhasználására és a tápanyag visszapótlására.
Jelenleg az akkreditált talajlaboratórium által 5 évente, 5 hektáronként begyűjtött talajminta alapján kell tervezni és megvalósítani a szántóföldi növények tápanyagpótlását. Ez azonban nemcsak a talajvizsgálat - jelenleg 5800 Ft + áfás - költségét jelenti, hanem a szaktanácsadás, mintavétel díját is. Ugyanez a költség jelentkezik 1 hektáros tábla, illetve ennek az ötszöröse, tízszerese esetén is. Persze a szaktanácsadás költsége nem lineárisan nő, a laborköltség azonban igen - mutatott rá Sándorfy András.
Ha összevetjük ezeket az értékeket a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat előírásaival, akkor megállapítható, hogy a legjobb termőképességű és jó tápanyag-szolgáltató képességű talajoknál az engedélyezett N-hatóanyag mennyisége a kukorica esetében 8 tonnás, a búza esetében 6 tonnás termésszint elérését teszi lehetővé. Figyelembe véve, hogy a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat előírásai az ország csaknem 70%-át érintik, ez a szabályozás akadályozza a hazai gabona termésátlagok megemelését. Ha szervestrágyázna az ügyfél, úgy nem tudja kiadni nitrogénből a növény tápanyagigényét, tehát pluszban műtrágyáznia is kell. Ez a tény szükségessé teszi a határértékek felülvizsgálatát, a gyakorlati tapasztalatok és az egyéb célok (országos termésátlagok növelése) figyelembe vételével - hangsúlyozta Sándorfy András.
Ültetvények esetében 15%-nál meredekebb lejtésű területeken csak a külön jogszabály szerinti talajvédelmi tervben meghatározott erózió elleni védelem biztosításával juttatható ki trágya - mutatott rá a marketing vezető. Hígtrágya nem juttatható ki 6%-os terepesés felett, kivéve csúszócsöves (csőfüggönyös) eljárással, amelynek alkalmazása 12%-ig megengedett, ez azonban a gazdák többsége számára külön szolgáltatás igénybevételét jelenti.
Műtrágya 12%-nál meredekebb lejtésű terület talajára csak haladéktalan bedolgozás mellett juttatható ki, ami pedig plusz munkaműveletet feltételez. Hígtrágyázott területen, ahol az engedélykérelemhez készült talajvédelmi terv szerint a talajvíz a felszínhez képest 5 méteren belül van, a kiadott engedély kiadását követő harmadik évben ismét talajvízvizsgálat kötelező. Ennél a laborköltség 10 ezer Ft, amihez még hozzájön a mintavétel és a kiértékelés díja.
Ami az állattartókat illeti, intenzív legeltetés esetén szakaszos vagy pásztoroló legeltetést kell alkalmazni, ami természetesen további beruházásigényt von maga után. A megnövelt trágyatároló kapacitás (kötött minőségi paraméterekkel) szintén a költségeket emeli. Mivel az adott évben felhasználandó mennyiségnél több istállótrágya ideiglenes trágyakazalban a mezőgazdasági művelés alatt álló táblán nem tárolható (és az is csak 2 hónapig), több terület kijelölése szükséges, vagyis itt többlet szállítási költséggel kell számolni.
Hiába korlátozott tehát a hígtrágya és a szerves trágya használata (170 kg/ha/év), ha ez a mennyiség nagyobb területigénynél jelentkezik. A területi növekmények miatt lényegesen nőnek a laboratóriumi és szakértői költségek is, akár százezer forintos tételben. A hígtrágya engedélyezése során ráadásul nem alkalmazható a tárolási veszteség számítása. A második évtől (5 éves az engedély) már hasznosulási veszteség sem alkalmazható a növényellátás szempontjából, amely szintén tovább növeli a szükséges területigényt. A környezetvédelem ehhez sok esetben évenkénti akkreditált vízmintavételt, vízvizsgálatot kér, ami szintén tetemes költséggel jár.
A marketing vezető szerint az adatszolgáltatási kötelezettség is komoly terhet ró a gazdákra, bár ezzel önmagában nincsen gond. A probléma az, hogy a termelőknek kötelező adatot szolgáltatniuk, de visszafelé senki nem szolgáltat a termelőknek információt arról, hogy a jogszabályokban előírt kötelmek betartásával ők mennyivel járulnak hozzá a környezet és az élő vizek tisztán tartásához. Így az egész szabályozás csak egy kötelező előírás, ahelyett, hogy jól felfogott érdek lenne.
