Miközben a megújuló energiaforrások közül a legtöbb szó a szél- és a napenergiáról esik, az európai országok zöme - így Magyarország is - megújuló energiatermelésének legnagyobb részét biomasszából realizálja. (Az Eurostat adatai szerint közösségi szinten a megújuló forrásokból termelt energia 63,1, itthon pedig 89,2 százaléka volt köthető a biomasszához és háztartási hulladékhoz 2014-ben.) Az Európai Unió tagállamai az ambiciózus üvegházgáz-kibácsátási célok elérése érdekében anyagi támogatással bátorítják az áram- és hőtermelő társaságokat a biomassza-tüzelésre. Nagyrészt ennek köszönhetően 2014-hez képest 2015-ben 7,8 százalékkal bővült az EU28 biomassza felhasználása az Európai Biomassza Szövetség (AEBIOM) jelentése szerint.
A Chatham House új tanulmánya szerint ez a politika alapvetően elhibázott, és nem szolgálja az üvegházgáz kibocsátás csökkentését. A különféle faalapú enegiahordozók, a biomassza, a pallet vagy a tűzifa ugyan a megújuló energiaforrások közé számít a hivatalos statisztikák szerint, ugyanakkor a klímára gyakorolt hatásuk szempontjából szerepük korántsem egyértelmű. Míg bizonyos típusú fahulladékok eltüzelése valóban redukálhatja az üvegházgáz-kibocsátást, és energetikai célú hasznosításuk valóban kedvezőbb paraméterekkel bír, mint a fosszilis tüzelőanyagoké, az Európai Unió növekvő mértékű energetikai célú fafelhasználása összességében inkább emeli, mintsem csökkenetné a kibocsátás szintjét.
A faalapú energiatermelés ugyanis állításuk szerint egyáltalán nem karbonsemleges, a fapellett teljes életciklusára számolt egységnyi szén-dioxid kibocsátás meghaladhatja még az olyan fosszilis energiahordozók értékeit is, mint például a szén. Bár a fa energetikai célú felhasználása a klíma szempontjából összességében sokkal kedvezőtlenebb hatásokkal jár, mint a gáz vagy szén elégetése, azonban a kibocsátás elszámolásának kiskapui elfedik az légszennyezés valódi mértékét. A fa eltüzelésekor több szén-dioxid, metán és nitrogén-dioxid szabadul fel enységnyi termelt energiára számolva, mint a szén esetében. Ráadásul, a tarra vágott erdők talajából még évtizedekig jelentős mennyiségű szén-dioxid távozhat, ahogyan a szállítás és feldolgozás során is nagy mennyiségű üvegházgáz kerül a légkörbe. Ezzel szemben a meghagyott erdők értelemszerűen továbbra is szén-doxidot vonnak ki a légkörből, méghozzá minél korosabb egy erdő, annál többet.
A jelentés szerint az európai megújuló energia támogatási politika alapvető változására van szükség annak érdekében, hogy biztosítani lehessen, a biomassza elégetése valóban inkább csökkentse, mint fokozza a kibocsátást. Különösen a fahulladék felhasználására vonatkozó szabályozás terén van szükség sokkal szigorúbb előírások bevezetésére, de az emissziós elszámolás kiskapuit is be kell zárni, hiszen a rendszerben nem nyilvántartott kibocsátás valószínűleg ugyancsak jelentős tételt képvisel. Az emissziós hatások számítási metódusainak nemzetközi eltérései arra utalnak, hogy bizonyos tételeket egyszerűen nem vesznek figyelembe a statisztikák. Az ENSZ szabályzatai értelmében az emissziós hatás a fák kitermelésekor számolandó, ugyanakkor az olyan hatalmas fakitermelő országok, mint az Egyesült Államok, Kanada vagy Oroszország nem ezt az eljárást alkalmazzák. Tehát amikor ezek az országok például pelletet exportálnak az Európai Unióba -, ahol az emissziót nem az égéskor hanem a fák kitermelésekor számolják - , jelentős üvegházgáz-tétel esik ki a regisztráció alól.
A biomassza támogatói szerint az iparág sokkal inkább a fűrészmalmok hulladékát használja, mint egész szálfákat, azonban a kritériumok bizonyos országokban olyan gyengék, hogy a társaságok egész fákat is kivághatnak és fahulladékként számolhatnak el - állítja a tanulmány. A megfelelő uniós szintű szabályozásra várva egyre több ország vezeti be saját támogatási mechanizmusát, ezekben számos fontos és szigorú kritériumot is életbe léptetve. A pozitív példák között a tanulmány Magyarországot is megemleti, ahol a fontos szabályokat vezettek be a biomasszaként felhasználható és támogatható tüzelőanyagok meghatározására. Így Magyarországon a biomasszaként betáplált alapanyag nem lehet magasabb minőségű a tüzifánál, a 10 centiméternél nagyobb átmérőjű szálfa eltüzeléséből származó energia pedig nem támogatható megújuló energiaként.
A biomassza erőltetett felhasználása az erdészeti ágazatra is jelentős nyomást helyez. Az Egyesült Királyság mint az Unió legnagyobb fapellett importőre 2015-2016-ban hozávetőleg 7,5 millió tonnát importált az Egyesült Államokból és Kanadából. A szállítmányok zöme az USA dél-keleti területéről érkeznek, ahol egyébként szintén növekvő aggályokkal viseltetnek a kereskedelemmel szemben. A régióban hatalmas erdős területeken végeznek tarvágást azért, hogy a brit erőművekben tüzeljék el őket - állítja David Carr, a Southern Environmental Law Centre főtitkára.
A jelentés egyúttal a bioenergia felhasználás szén-dioxid-leválasztás és -tárolási (CCS; Carbon Capture and Storage) technológiával való kombinációjával kapcsolatban is aggályokat fogalmaz meg, különösen nyugtalanítónak nevezve, hogy az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC, angolul: Intergovernmental Panel on Climate Change) szerint a módszer alkalmas a globális felmelegedés veszélyes szintekre való emelkedésének megakadályozására. A fapellet és egyéb biomassza felhasználásával kapcsolatos aggályok egyébként is erősödnek, ez pedig a Megújuló Energia Direktíva felülvizsgálására késztette az Európai Uniót.
A biomassza energetikai célú felhasználásának támogatása a közpénzek elköltésének nem helyeselhető formája - összegez Duncan Brack, a tanulmány egyik szerzője, független környezetvédelmi elemző, aki korábban a brit energiaügyi és klímaváltozási minisztérium speciális tanácsadója is volt. Ehelyett szerinte sokkal inkább a szél- és napenergia támogatására kellene fordítani ezeket a forrásokat, amelyek így a klímavédelem szempontjából kidobott pénznek minősülnek.
