A sertésállomány csökkenésének oka, hogy a hazai termelés költséghatékonysági színvonala alacsony - állapítja meg elemzésében az OTP Bank által üzemeltetett otpagrar.hu. A nyugat-európai versenytársakkal a magyar vágósertés-előállító gazdaságok legfeljebb 25 százaléka tudja felvenni a versenyt, ahhoz pedig, hogy javulást realizálhasson az ágazat, maguknak a sertéstartóknak és a szakpolitikának egyaránt lépéseket kell tennie.
A Központi Statisztikai Hivatal nemrég közzétett adatai szerint jelenleg a hazai sertéságazat 2,9 millió egyedből áll, holott az ágazati stratégia öt év alatt a 6 milliós állomány elérését tűzte ki célul. A 2013-as és 2014-es enyhe növekedés után a Magyarországon tartott sertések száma 2015-ben és 2016-ban is csökkent, mára pedig történelmi mélypontra esett. Ennek köszönhetően az ágazat már csupán egynegyedét adja az állattenyésztés bruttó termelési értékének, szemben a baromfitenyésztés 38 százalékos és a szarvasmarha-tenyésztés 29 százalékos súlyával.
Szakértők szerint a mai helyzetben fontos lenne, hogy a kis- és a közepes gazdaságok termelői együttműködésekben vagy vertikális integrációkban vegyenek részt. Ehhez jó eszköz lenne, ha csak olyan termelők részesülhetnének nemzeti támogatásban, akik részt vesznek valamilyen integrációban, de a termelői csoportok működtetését különböző adókedvezmények is ösztönözhetnék. Csak a szervezettség növelése után kerülhetne sor hatékony módon korszerűsítésekre, valamint a tenyésztési és hizlalási fázisok koordinálására, amelyhez összesen 100 milliárd forintos nagyságrendű támogatás is kellene.
Sok gazdaság ma nem hajlandó beismerni, hogy lemaradt a piaci versenyben, holott a hatékonyság növelése csak tudásalapú megoldásokkal képzelhető el - állítják az OTP Bank szakértői. Szerintük az agrárképzési és kutatási tevékenységeket gyakorlatorientáltabbá kellene tenni, amelyhez szintén állami szerepvállalásra lenne szükség.