A Vidékfejlesztési Programban mintegy 1300 milliárd forint áll az agrárvállalkozások rendelkezésére, és az eddig megjelent kiírások után újabb pályázatokat is megjelentet a Miniszterelnökség.
mivel az unió a források egy részét más célokra, például a migránsválság kezelésére csoportosítja át - hangzott el a szerdai Agrárium 2017 konferencián. Mennyire reálisak ezek a félelmek, illetve mi vár a hazai termelőkre 2017-ben és a következő öt évben?
Mi változott 2017-től?
Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, milyen fontos, az agrárgazdákat széles körben érintő változások történtek 2017-től.
Támogatások változásai:
- A termeléshez kötött támogatásoknál is lesznek változások, például a zöldségnek minősülő fűszernövények támogathatóak (pl. menta, bazsalikom, tárkony, rozmaring), illetve az étkezési burgonya is bekerül a támogatható kultúrák közé, ami fontos előrelépés az ipari zöldségek termelésében.
- A gyümölcsök támogatását 2 borítékra osztották (extenzív-tradicionális, intenzív).
Mezőgazdasági kockázatkezelés, agrárkár-enyhítés változásai:
- Az aszálydefiníció kiegészül a nyári hősokk miatti jelenségekkel, vagyis magyar sajátosságokhoz igazították ezt a fogalmat.
- Az üzemi szintű termelési értékcsökkenési limit (15%) a károsodott növénykultúra szintjére kerül.
- A talajgenerátoros jégeső-elhárítási rendszer országossá bővült.
A nemzeti támogatási jogcímek közül kettőt emelt ki, ami az elmúlt évek kemény munkája eredményeképp hangsúlyossá vált: a baromfi állatjóléti támogatás (12 milliárd forint) és a sertés állatjóléti támogatás (9,144 milliárd forint).
Új pályázatok jönnek a következő hetekben
Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár szerint 2017-ben a harmadik és a negyedik negyedév lesz domináns a kifizetések terén.
Az államtitkár a konferencián bemutatta a pályázati felhívások értékelésének ütemezését, ami a tervek szerint február és október között esedékes. Az élelmiszeripari pályázatokkal kezdődik az elbírálás folyamat, ezeknek a zömével már végeztek is, az első szakaszról legkésőbb április végén megszületik a döntés.
Élet az MVH után
Idén januártól a kormány megszüntette a kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH), és a kifizető ügynökségi feladatokat a Magyar Államkincstár (MÁK) vette át. Kondra Laura, a MÁK elnökhelyettese szerint az MVH átszervezése zökkenőmentesen zajlott, nem volt hatással gazdálkodókra, a kifizetések is zavartalanul folytak. Pozitívumként értékelte, hogy 2016-ban 287 milliárd forint volt az előleg és részkifizetések összege, vagyis csaknem 100 milliárddal több, mint az előző évben.
- tette hozzá az elnökhelyettes, aki szerint 2017 a pályázati elbírálások éve lesz, illetve jön még idén két fontos agráriumot segítő intézkedés is:
- 6 milliárdos kerettel a tejágazatot segítő támogatás kerül meghirdetésre;
- és a madárinfluenza hatásainak mérséklését segítő intézkedés várható.
Miért húzódnak a döntések?
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint, ha megszűnne a közös agrárpolitika, akkor elindulna a nemzeti támogatások versenye, és nem valószínű, hogy hazánk labdába rúgna például Németországgal szemben.
- mondta az elnök.
Hamarics Imre, a Rekontir TM Kft. ügyvezető igazgatója is tanácsolja a gazdálkodóknak, hogy számoljanak azzal, hogy a vissza nem térítendő támogatások csökkeni fognak.
azért fontosnak tartja a döntési folyamatok felgyorsítását, mert különben a gazdálkodók nem tudják megvalósítani a projektjeiket.
Győrffy Balázs hozzátette, hogy van olyan nézőpont is, miszerint nem szabad gyorsítania ezt a folyamatot, mert akkor nem lesz kapacitás kivitelezni a projekteket, de azt sem szabad elfelejteni, hogy egy év elment a makulátlan elbírálási rendszer kialakítására, és ezért most indultak az elbírálások.
2020-tól változhat az uniós agrárpolitika
Fontos téma volt a konferencián, hogy mi vár az agráriumra a következő uniós ciklusban, vagyis 2020-tól. Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkár-helyettese szerint a jelenlegi források összege és szerkezete is változhat, ezért
Kis Miklós Zsolt elmondta, hogy a magyar kormány és a Miniszterelnökség is azon dolgozik, hogy továbbra is minél több lehetőség legyen vissza nem térítendő támogatások igénylésére. Vannak olyan vélemények a tagállamokban, hogy erős irányváltásra, vagy akár megszüntetésre szorul a közös uniós agrárpolitika.
- tette hozzá az agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár.
A beszélgetés résztvevői arra hajlanak, hogy előreláthatóan 2020 után is megmarad az unióban a közös agrárpolitika, vagyis továbbra is számíthatnak támogatásra a termelők, de valószínű, hogy zöldítési tényezőhöz lesz kötve, és előtérbe kerülnek a környezetvédelmi szempontok.
