2016 júliusában csökkenő árakat prognosztizálhattunk a műtrágyapiacon, és 2017-re a szakemberek a trend további folyatódását várták. Ezzel szemben a kalcium-ammónium-nitrát műtrágyák esetében 43 százalékos, az ammónium-nitrát változatoknál pedig 39 százalékos emelkedést tapasztalhattunk. Komoly szerepet játszott benne az, hogy a vártnál magasabban alakultak az európai földgázárak, 2016 decemberében például 2,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Mindezzel együtt a jelenlegi 60 ezer forintos tonnánkénti termékár közepes szintet képvisel, volt már ennél magasabb is.
A tavalyi év második fele óta 35-40 százalékos áremelkedés következett be a műtrágyáknál - emelte ki az inputanyagokkal foglalkozó kerekasztal-beszélgetést felvezető előadásában Suba Péter is. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szolgáltatási főigazgató-helyettese szerint még komolyabb a helyzet, ha az 1995-2016 közötti bő két évtizedes időszakot nézzük:
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői kitértek az egyik korábbi nagy piaci szereplő, a Cargill döntésére is, amelynek következményeként a cég tavaly május végéig teljesen megszüntette inputanyag-értékesítő tevékenységét Közép-Kelet-Európában. Az ügy a Nitrogénműveket érintette legérzékenyebben, az amerikai multinacionális vállalat ugyanis évente több mint 100 ezer tonna nitrogén-műtrágyájukat forgalmazta. A vészhelyzetet azonban lényegi visszaesés nélkül sikerült kezelniük, mert a forgalmat át tudták terelni az üzletkötőikhez.
Nagy Lajos, az IKR Agrár Kft. ügyvezető igazgatója szerint a helyzet országosan is káoszt okozott, hiszen a Cargillnek "brutális" mennyiségű készletei voltak, amely a legkülönfélébb árakon került a piacra. Idén azonban már arra számít, hogy ezek a készletek végképp eltűnnek, és a zavaró hatásuk is megszűnik.
Ha nem lennének anti-dömping vámok, az orosz műtrágya nagy gondot jelentene az európai gyártóknak és forgalmazóknak, hiszen - az alapanyagul szolgáló, saját termelésű földgáz alacsonyabb ára miatt - az oroszok kisebb önköltségi árral kalkulálhatnak. A kerekasztal-beszélgetést ehhez kapcsolódóan a moderátor Suba Péter éppen azzal a provokatív kérdéssel kezdte, hogy mi történne, ha megszűnne az oroszokkal szembeni - jelenleg tonnánként 47 eurós - védővám az ammónium-nitrát műtrágyáknál.
Gyártóként nem örülnék neki, hiszen a védővámot az olcsó orosz földgáz hatásának ellensúlyozására találták ki - mondta Rácz Zoltán, a Nitrogénművek Zrt. kereskedelmi vezérigazgató-helyettese. Véleménye szerint a vám eltörlésével nem lenne automatikusan 47 euróval olcsóbb a műtrágya tonnája, a nyereség jó részét alighanem lenyelnék az előállítók. Egyébként a péti vállalat maga is gyártja ugyan, de a hazai termelőknek nem feltétlenül ajánlja az ammónium-nitrát műtrágyát, a talajra gyakorolt kedvezőtlen hatása miatt. Idehaza gondot jelent az is, hogy mindössze 80 kilogramm a hektáronkénti nitrát-hatóanyag felhasználása, miközben Nyugat-Európában ennek a duplája, sőt triplája, és ez az érték erősen korrelál a termésátlaggal.
A védővám eltörlése nem okozna hosszú távon látványos árzuhanást - vélte Simon Péter is, az EuroChem Agro Hungary Kft. operatív igazgatója. Ő úgy gondolja, hogy a keleti gyártók megelégednének 10-20 százalékos csökkentéssel, amivel a felhasználók nem járnának sokkal jobban. Ugyanakkor a műtrágya stratégiai termék, nélküle lehetetlen termelést folytatni, így az orosz termékek nagyobb arányú megjelenése kétségkívül növelné az ellátási biztonságunkat. A keleti import a versenyhelyzetet is fokozná, és ez az, amiből igazán profitálhatnának a termelők.
Pét mellett jelenleg nehéz versenyképesen importálni, így a hazai termelők elsősorban nekünk köszönhetik, hogy még van árverseny a magyar piacon - fejtette ki Nagy Lajos. Úgy látja, a gazdák az utóbbi években lassan áttértek a MAS (mészammonsalétrom) műtrágyákra - ilyen a pétisó is -, vagyis a védővám eltörlésével nagy tömegben megjelenő orosz ammónium-nitrát alaposan megbolygatná a piacot. Ennél is fontosabb viszont az, hogyan használjuk fel a rendelkezésre álló tápanyagokat.
A ma még szintén védővámmal sújtott ukránok számára az EU a politikai közeledés miatt próbál piacot nyitni - elemezte a jelenlegi helyzetet Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnökhelyettese. Szerinte ez ugyanakkor veszélyes játék, hiszen az alacsonyabb bérek, a kevesebb szabályzás és előírás versenyelőnyt jelentenek északkeleti szomszédunknak, akiket velünk ellentétben a tonnánkénti mintegy 30 eurós fuvarköltség sem terhel, hiszen tengeren is tudnak szállítani. A tanulság mindebből az, hogy olcsóbban és többet kell termelnünk, ha továbbra is szereplők kívánunk lenni ezen a piacon. Nem is elsősorban terméket kell árusítanunk, hanem technológiához kapcsolódó tudástranszfert - hangsúlyozta Petőházi Tamás.
