A globális méhpusztulás évről évre egyre aggasztóbb méreteket ölt. Az ok elsősorban az emberi tevékenység, egyebek mellett a mezőgazdaságban használt vegyszerek, növényvédő szerek eltúlzott, meggondolatlan használata. 2014-ben az amerikai méhkolóniák 42 százaléka halt ki, és a szorgos rovarokat egyre nehezebb pótolni. Az USA-ban már odáig fajult a helyzet, hogy kifejezetten erre specializálódott vállalkozók járják az országot, hogy a méheikkel végezzék el azt a beporzási feladatot, amit a természet önmagában már nem képes.
Ha nincs méh, nincs megtermékenyítés, és nincs termés sem - röviden így foglalhatnánk össze a problémát. Az agrár- és ökoszisztémát összeomlás fenyegetheti, hiszen minden csupán egy hajszálon függ. Ha a rovarok száma egy kritikus szint alá esik, keresztet vethetünk az egyre fejlettebb technika révén elérhető rekordtermésekre - vélik egyes kutatók.
Ugyanakkor lehet, hogy a bajok orvoslását is éppen a műszaki fejlődés hozhatja el. Eddig is tudtuk, hogy a robotokkal szinte minden ember által végzett tevékenység kiváltható, de most úgy tűnik, akár az állati "munkaerőt" is pótolni tudjuk velük. Ha a beporzás nem megy rovarokkal, akkor - szerencsés esetben - majd menni fog mikroméretű drónokkal.
Japánban, a tokiói székhelyű AIST kutatóintézetben apró, négyrotoros repülő szerkezetekkel kezdtek el kísérletezni. Ezek legfontosabb része a "hasukon" lévő, lószőrből készült kefe, amelyet speciális géllel vontak be. A virágpor beleragad, vagyis a drón át tudja vinni egyik növényről a másikra, majd könnyedén lehullajthatja. Laboratóriumi körülmények közt a viszonylag egyszerű eljárás meglepően jól működik, de ki tudja, mi történik majd a termőterületen. A repülő robotok aligha tudják teljesen kiváltani a méhek munkáját, de remélhetőleg erre nem is lesz szükség, viszont komoly segítséget nyújthatnak a beporzásban.
Az eddigi tesztek biztatóan alakultak, a megoldást kereső japán kutatók drónjai harmadannyi idő alatt végeztek a kísérleti liliomok beporzásával, mintha a méhekre bízták volna ugyanezt. A repülő robotok kíméletlenül csapnak le a növényre, így szerzik meg a szükséges virágport, vagyis a természet gyengédségét egyelőre képtelenek pótolni.