Újabb vádakat fogalmazott meg Lázár János a nagy magyarországi sörgyártókkal szemben egy közelmúltbeli hódmezővásárhelyi lakossági fórumon. Állítása szerint a cégek olyan "génkezelt és génmanipulált" hozzáadott anyagokat használnak fel, amelyeket például Németországban már tilos alkalmazni - derül ki a vasarhelyitv.hu felvételeiből.
A híradások szerint a GMO-s felvetések kapcsán a miniszter a sörgyártásban használt enzimekről és élesztőtörzsekről beszélt, és külön is nevesítette a magyarországi Heinekent. Erre utalva felháborítónak nevezte, hogy multinacionális cégek más minőségű terméket adnak el Magyarországon, mint Nyugat-Európában.
A GMO-kérdés mindig annak kapcsán vetődik fel, hogy a genetikai beavatkozások az emberi egészségre ártalmas módon befolyásolják-e az élelmiszer-alapanyagok minőségét, vagy sem. A világ számos országában nincsenek fenntartások az ellenőrzött és engedélyezett GMO-kkal - alapvetően GM-növényekkel - szemben, Magyarországon viszont alaptörvényi szintű "zéró tolerancia" van érvényben. Legalábbis ami a mezőgazdasági köztermesztést illeti, mert például GMO-s szójából évente több százezer tonna, külföldről származó takarmány-alapanyag érkezik az országba, majd épül be a haszonállatok szervezetébe és az emberi táplálékláncba. Szintén bejutnak a hazai piacra GMO-s alapanyagok az importált kész élelmiszerekben is.
A hazai sörgyártásban azonban iparági információk szerint nem merül fel GMO-s alapanyagok alkalmazása. A Magyar Sörgyártók Szövetsége az agrárszektor.hu-t arról tájékoztatta, hogy tagjaik sörgyártáshoz felhasznált minden alapanyaga GMO-mentes és megfelel a hazai előírásoknak. Hasonlóan nyilatkozott Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke is, aki szerint a magyar vállalkozások hivatalos és ellenőrzött forrásból származó alapanyagokat alkalmaznak, amelyek megfelelnek a német jogszabályoknak is.
A sörélesztők és az enzimek egyébként nélkülözhetetlen szerepet játszanak a sörgyártásban. Az élesztőgombákra ahhoz van szükség, hogy a cefrében lévő cukrokból alkohol képződjön. Az enzimek pedig ahhoz kellenek, hogy a gabona-alapanyagok malátázásakor (csíráztatásakor) a keményítőt cukrokká bontsák, illetve lebontsák a fehérjéket is.
Az enzimek a malátázáskor természetesen módon képződnek. Hozzáadott enzimekre alapvetően akkor lehet szükség, ha az alapanyagul szolgáló gabonákat részben nem malátázzák. Ilyenkor pótlólagos enzimek kellenek ahhoz, hogy a keményítő cukorrá alakulhasson.