Nagyon úgy tűnik, hatalmas lufi az élelmiszerbotrány

Semmilyen élelmiszerbiztonsági kockázatot nem tárt fel az az összehasonlító vizsgálat, amelyben 96 Magyarországon, illetve Ausztriában és Olaszországban forgalmazott, azonos vagy hasonló márkanevű multinacionális élelmiszerterméket ellenőrzött a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A vizsgált termékek eleget tettek az uniós jelölési szabályoknak, összetételük pedig megfelelt a csomagoláson feltüntetett információknak. Az ellenőrzés ugyanakkor 71 termékpárnál állapított meg valamilyen minőségi - érzékszervi, összetételbeli - különbséget, és a Földművelésügyi Minisztérium szinte minden eltérésnél azt a következtetést vonta le, hogy a Magyarországon forgalmazott termékek silányabb minőségűek voltak. Nagyon úgy tűnik azonban, hogy a multicégek élelmiszerei ellen folytatott kampányt valójában a magyar termékek helyzetbehozására próbálja kihasználni a kormány.

Nem veszélyeztetik a multinacionális gyártók élelmiszertermékei a magyar fogyasztók egészségét - elsősorban e megállapítás szűrhető le abból a vizsgálatból, amelyet nemrég zárt le a Nébih. A hivatal Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter utasítására összesen 96 Magyarországon, illetve Ausztriában és Olaszországban forgalmazott azonos márkanevű, vagy hasonló élelmiszert ellenőrzött abból a szempontból, hogy a vállalatok a magyar, illetve a nyugat-európai piacon azonos márkanév alatt eltérő minőségű termékeket forgalmaznak-e. A 96 termékpárból 84 különböző élelmiszer, 7 pedig sör volt, de ellenőriztek 5 kutya- és macskaeledelt is. A vizsgálat az érzékszervi és a beltartalmi jellemzőkre terjedt ki.

Az összehasonlító ellenőrzésen élelmiszerbiztonsági kockázat nem merült fel - erősítette meg a Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatóján Zsigó Róbert, a tárca államtitkára. Tájékoztatása szerint a termékek jelölése eleget tett az uniós jogi előírásoknak is, a csomagolásokon feltüntetett paraméterek pedig minden esetben megfeleltek a beltartalmi összetevőknek. Ezért a Nébih az ellenőrzések eredményeként - csakúgy, mint a nagy visszhangot kiváltó, 24 termékpárra kiterjedő korábbi vizsgálat alkalmával - eljárásokat nem indított.

Vizsgálták a Heineken márkát is, de ott nem találtak semmit
Az utóbbi időszakban heves kormányzati támadásokat kapott Heineken 5 százalékos alkoholtartalmú sörére is kiterjedt a 96 termékpárra vonatkozó termékteszt - derül ki a Nébih ellenőrzési eredményeiről kiadott tájékoztató anyagból. A Heineken Hungária és a linzi Brau Union Österreich Ag, 500 milliliteres, "vörös csillagos" dobozos és üveges Heineken mákáját hasonlították össze. A Nébih a vizsgálat eredményeként érzékszervi és összetevők közötti különbséget nem talált. A Heineken Hungária által gyártott/forgalmazott Gössernél és Kaisernél viszont gyengébb minőséget, illetve alacsonyabb beltartalmi értéket és alkoholtartalmat állapítottak meg. A nálunk forgalmazott Kaiser kukoricadarát is tartalmazott, míg nyugat-európai változata nem.

A mostani ellenőrzés ugyanakkor feltárta, hogy 71 esetben volt valamilyen minőségi különbség a nyugat-európai és a magyar piacon vett élelmiszerminták között, míg 25 esetben nem tapasztaltak eltérést. A különbséget mutató 71 tételpárból 30-nál érzékszervi, 8-nál összetételbeli, 33-nál pedig érzékszervi és összetételbeli eltérés adódott.

A megállapított különbségből - főleg az összetételi paraméterek eltéréséből - a minisztérium szinte minden esetben azt a következtetést vonta le, hogy a Magyarországon forgalmazott azonos márkanevű, vagy hasonló élelmiszerek silányabbak, azaz a magyar fogyasztóknak értékesített termékek gyengébb minőségű összetevőket tartalmaztak. Ezzel Fazekas Sándor szerint megerősítést nyert, hogy a multicégek "kettős mércét" alkalmaznak 10 millió magyar - és 100 millió kelet-európai - fogyasztó kárára, miközben a magyar piacon forgalmazott, összehasonlított élelmiszerek sokszor még drágábbnak is bizonyultak.

Mint a sajtótájékoztatón kiderült, a minisztérium elsősorban azt kifogásolja, hogy azonos márkanév alatt forgalmazott, azonos termékek többször nem ugyanolyan összetevőkből állnak, ha Nyugat-Európában, illetve Magyarországon értékesítik azokat. A tárca elsősorban ezt érti "kettős mérce" alatt, holott a nálunk kapható termékekben élelmiszerbiztonsági és jelölési hiányosságokat nem talált. Ezzel a minisztérium vitatja például a gyártóknak azt a jogát, hogy egy-egy piacra a helyi igényekhez igazodó, valamelyest eltérő receptúrájú termékeket szállítsanak, ha azok márkaneve ugyanolyan. A minisztérium a különbségeket úgy értékeli, hogy a multicégek a magyar piac számára sokszor szándékosan rosszabb alapanyagokból állítják össze termékeiket, ezért szerinte az azonos termékeknek azonos márkanév alatt teljesen azonos minőségűeknek (összetételűeknek) kell lenniük.

Brüsszel lépéskényszerben van - utalt Zsigó Róbert a magyar ellenőrzési eredményekre, illetve azokra a vizsgálatokra, amelyek más régióbeli országokban zajlanak. Az agrártárca szerint a jogi élelmiszerszabályozásban változtatásokra van szükség uniós szinten és nálunk is, de az egyelőre nem derült ki, pontosan milyen jogszabályi módosítások merülhetnek fel.

A magyar termékek helyzetbe hozása állhat a támadások mögött, de mi a magyar?
A különböző hivatalos nyilatkozatokból leszűrhető, hogy a kormány a multicégek termékei ellen folytatott kampányt a magyar élelmiszerek helyzetbe hozására igyekszik felhasználni. Zsigó Róbert a tárca mai tájékoztatóján újra felhívta a figyelmet, hogy a vásárlók fogyasszanak jó minőségű, biztonságos magyar élelmiszereket. Tény, hogy a hazai élelmiszeripar jelentős vesztett belpiacból az utóbbi időszakban, éppen a multicégek és élelmiszerláncok térhódítása miatt. Ma már azonban - a kézműves termékek kivételével - egyre nehezebb definiálni a "magyar élelmiszerek" fogalmát, mivel az élelmiszeripar jelentős része külföldi tulajdonban van.

Mindenesetre jogalkotási szinten várhatóan nehéz lesz mit kezdeni olyan megállapításokkal, hogy például a Nestlé Cookie Crisp gabonapehely Nyugat-Európában "világosabb", Magyarországon "sötétebb", vagy azzal, hogy a Kotányi morzsolt oregánó nálunk "kevésbé intenzív illatú", míg Nyugaton "finomabbra morzsolt, főzete intenzívebb illatú". Azt is nehéz eldönteni, egyértelműen jó, vagy rossz-e, ha egyes gyártók a "nyugati termékeikben" szerepeltetett tojásport Magyarországra szállított, azonos vagy hasonló márkájú élelmiszereikben pálmaolajra cserélik, amennyiben ezt a termékcsomagoláson is feltüntetik - hogy a mostani Nébih-vizsgálat eredményeiből csak néhány, találomra kiragadott példát említsünk.

Többen eleve azt is megkérdőjelezik, hogy a Nébih-nek egyáltalán megvoltak-e a jogosítványai az összehasonlító terméktesztekhez. Zsigó Róbert szerint ugyanakkor a magyar élelmiszerbiztonsági stratégiáról szóló kormányhatározatból, illetve a hatályos jogszabályokból "levezethető", hogy a Nébih végezhetett összehasonlító vizsgálatokat. Jogszabályi változtatásokat akarnak azonban annak érdekében, hogy a hivatalnak ne csak lehetősége, hanem kötelessége legyen az ilyen irányú rendszeres vizsgálódás a jövőben - tette hozzá az államtitkár.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?