Tavaly 768 tonna szezonális édességet vásároltak a húsvéti időszakban a magyarok 3,6 milliárd forint értékben. Ez mennyiségben 10 százalékos, értékben 7 százalékos csökkenés az előző évhez képest. Az értékesítés csökkenése évek óta jellemzi a piacot, bár közben a fogyasztás a minőségi édességek felé tolódott el. Inkább kevesebb, de drágább édességet választunk a boltokban - ismertette Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke, aki a tavalyihoz hasonló, vagy azt kissé meghaladó húsvéti forgalomra számít.
Az édességgyártók a húsvéti időszak - értékesítésben számolva - három hónapját tartják a legfontosabb szezonnak. A figurás csokoládéból ilyenkor fogy a legtöbb, a karácsonyi 650 tonnánál mintegy 20 százalékkal többet adtak el tavaly. A legkedveltebb figura három éve a csokinyúl. A szezonális édességek teljes forgalmából 41 százalékot tesz ki, míg a csokoládétojás piaci részesedése 39 százalék.
Hosszú évek munkájának eredményeként a bevonómasszából készült csokoládék lassan kikopnak a kereskedelemből - fogalmazott az elnök. A valódi csokoládéból formázott figurák értékbeli részesedése 2006-ban még alig haladta meg az 50 százalékot, jelenleg viszont már 93 százalék. Tavaly látványos volt a speciális igényeket kielégítő édességválaszték bővülése, ami idén folytatódik, hiszen glutén-, cukor-, laktózmentes édességek, és paleo-nyuszik is találhatók a kínálatban.
A húsvéti édességek teljes, értékben mért forgalmából a hipermarketek változatlanul 49 százalékkal részesedtek a legutóbbi húsvéti időszakban. A diszkontok mutatója 24 százalékról 23-ra csökkent, míg a lánchoz tartozó üzleteké 24-ről 25 százalékra nőtt. Az önálló boltok stabilan 3 százalékon állnak. A teljes éves magyar édességpiac forgalma tavaly 200 milliárd forint volt, idén ezt valamivel meghaladó összegre számítanak a szövetség tagvállalatai.
Magyarországon átlagosan fejenként 3,2 kilogramm édességet fogyasztanak évente, ami alacsonynak számít a 10 kilogramm körüli nyugat-európai átlaghoz képest. Tavaly több európai uniós tagországgal együtt hazánk is aláírt egy úgynevezett cukorcsökkentési keretmegállapodást. Ennek értelmében 2020-ig 10 százalékkal csökkenti az élelmiszeripari termékek hozzáadott cukortartalmát.
