Hatályon kívül helyezik azokat a rendeleteket, amelyek szerint fennmaradási engedélyt kellene kérni a háztartási célú kutakra - jelentette be kormányinfós tájékoztatóján Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A kormány döntése szerint a 2016. január 1-jén hatályos állapotot kell visszaállítani - közölte a tárcavezető.

Egy tavaly megjelent rendeletcsomag értelmében a háztartási célú kutak fennmaradásához engedélyt kellett kérni az illetékes jegyzőtől. Az eljárás egyrészt 3000 forintos illeték befizetésével járt, másrészt pedig műszaki véleményt kellett kérni, amelynek költsége több százezer - akár 700 ezer - forintra is rúgott. Mindez aránytalan terhet jelentett azok számára, akik évtizedek óta használják a fúrt kutakat, és a szükséges bejelentési kötelezettségeknek annak idején eleget tettek - ismerte el Lázár János.

Sok helyen a háztartási célú kutakat nemcsak öntözésre, és a jószágok itatására használják, de az emberi fogyasztásra szánt ivóvizet is onnan nyerik. Egyebek mellett a Szeged környéki homokháti tanyákon is ez a jellemző, ezért ennek a térségnek az országgyűlési képviselője, B. Nagy László kereste fel a problémával Orbán Viktor miniszterelnököt. Akinél az eljárást már lefolytatták, az a pénzét visszakapja.

2016. június 15-én lépett életbe az a kormányrendelet, amelynek értelmében kötelező vált azoknak a fúrt kutaknak a hivatalos bejelentése és laboratóriumi vizsgálata, amelyek vizét meg is isszák. Addig a kötelező vizsgálati paraméterek csak a hálózati ivóvízre vonatkoztak. A rendelet kimondta, hogy a víz akkor felel meg az ivóvíz-minőségnek, ha nem tartalmaz olyan mennyiségben vagy koncentrációban mikroorganizmust, parazitát, kémiai vagy fizikai anyagot, amely az emberi egészségre veszélyt jelenthet.

Ugyancsak tavaly nyáron született meg az a - Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kezdeményezett - törvénymódosítás, amely szerint 2018 végéig bírságmentesen lehet engedélyeztetni a 2016. június 4. előtt illegálisan kialakított kutakat. A jegyző fennmaradási engedélye vált szükségessé olyan kutaknál, amelyek háztartási igényeket elégítenek ki, és maximálisan évi ötszáz köbméteres vízigénybevétellel, kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával magánszemélyek üzemeltetnek. A szabályozás az Európai Unió Víz Keretirányelvével összhangban született meg, így lehetővé vált, hogy a legalizált kutak tulajdonosai, üzemeltetői európai uniós pályázatokon is indulhassanak.