A magyar élelmiszeripar teljesítménye 1,4,-1,5 százalékkal nőtt tavaly, meghaladva az ipari átlagot. A termelés értéke 2880 milliárd forintot tett ki a 2015-ös 2831 milliárd forint után - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeriparért felelős alelnöke. Éder Tamás szerint ugyanakkor az emelkedés kevésbé volt jelentős a meghatározó agrárhátterű ágazatokban (hús-, tej- és zöldség-gyümölcs-feldolgozás), míg nagyobb volt például az állateledel-gyártásban, az izocukor-előállításban.
Ezek strukturális gondokat jeleznek, vagyis a magyar élelmiszeriparban jelentős fejlesztésekre van szükség. A szükséges pénzek idén várhatóan jelentősebb mértékben rendelkezésre állnak majd a Vidékfejlesztési Programból, illetve a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program forrásaiból - véli Éder Tamás.
A kamara továbbra is fenntartja javaslatát az alapvető élelmiszerek áfacsökkentésére, hiszen ez visszaszorítaná a feketegazdaságot és javítaná a feldolgozóipar versenyképességét. Napirenden van például a hal általános forgalmi adójának mérséklése - mondta Győrffy Balázs, a NAK elnöke. Az áfacsökkentés költségvetési igénye az alapvető élelmiszerek esetében összességében a piacfehéredés és a fogyasztás növekedése miatt mintegy 150 milliárd forint lenne.
Az élelmiszeripar belföldi értékesítése 1713 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbi 1681 milliárd forintról. Az export 1,6 százalékos növekedése mellett a belföldi értékesítés tavaly 1,2 százalékkal bővült. Mivel a belföldi élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom ennél jelentősebben, 3 százalékkal nőtt, a magyar élelmiszeripar belföldön ismét piacot veszített. A magyar áruk aránya az élelmiszerüzletekben jelenleg mintegy 70 százalék.