A gabonapiacot már most is nagymértékben meghatározó orosz és ukrán termelés további bővülése a magyar gazdák exportpiacait veszélyezteti. Hagyományos piacaink és versenyképességünk megőrzése érdekében elengedhetetlen a gabonastratégia újragondolása - hangzott el a szektor vezetői számára a K&H-ban rendezett Agrár Klubon.
A jelenlegi tapasztalatok szerint csak nagy mennyiségű, minőségben egységes és egészséges, a bioüzemanyag-gyártók, a malomipar és a takarmánykeverők eltérő igényeit kiszolgálni tudó áruval vehető fel a verseny a hazai és a nemzetközi piacokon. Ehhez a kiterjedt vasúthálózat, a környező (bosnyák és olasz) felvevőpiacok keresletének kiaknázása mellett a precíziós gazdálkodási technológiák fejlesztése is szükséges. Ez ugyanis gazdaságosan üzemeltethető, folyamatosan fejleszthető és többletjövedelmet biztosító gazdálkodást tesz lehetővé - állapította meg Kovács István Dezső, a KITE Zrt. terménykereskedelmi üzletág igazgatója.
Az elmúlt év kiugró terméseredménye alapján talán sokakat meglep, hogy éppen most kongatják a vészharangot a gabonatermesztés jövőjével kapcsolatban. Látni kell azonban, hogy egy olyan globális piacról beszélünk, amelyet kevésbé a hazai termés, sokkal inkább a nemzetközi folyamatok határoznak meg.
Figyelmeztető számunkra, hogy a világszinten magas készletek miatt a tavalyi, mintegy 1,2 millió tonna malmi és 2,5-3 millió tonna takarmány minőségű termés legnagyobb részét egyelőre nem értékesítették a gazdák, így annak értéke nem realizálódott a termelőknél. Eközben Ukrajna és Oroszország egyre nagyobb mennyiséggel van jelen a világpiacon. Jelenleg a globális piac 56-58%-át teszik ki, így ha a közeljövőben csak 1-2%-kal növekszik a keletről érkező exportgabona mennyisége, már az is igen komoly nehézséget okozhat a hazai termelők számára - hívta fel a figyelmet Tresó István, a K&H agrárüzletág vezetője.
Világszinten a búza iránti kereslet 60 millió tonnával, a kukoricakereslet pedig 100 millió tonnával növekszik 5 évente. A repce esetében elképzelhető a termelés visszaszorulása Európában, miközben a napraforgó termelése egyre inkább Dél-Kelet-Európa irányába tolódik, a szójánál pedig a következő években ugrásszerű termelésnövekedés várható Ukrajnában és Oroszországban.
Míg a fejlett országokban a demográfiai fejlődés miatt inkább keresleti korlát, addig a fejlődő országokra kínálati korlát jellemző. Ennek megfelelően eltérő stratégia alkalmazható a két célpiacon - mondta Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutatóintézet kutatási igazgatója. A gabonapiacot befolyásoló tényezők között megemlítette az energiapiaci kölcsönhatást, a kereskedelem liberalizálására irányuló vagy az ezzel ellentétes törekvéseket, az egyre szélsőségesebbé váló időjárás okozta növény- és állatbetegségeket, a megművelhető földterület és öntözővíz jelentette természeti korlátokat és a geopolitikai konfliktusokat is.
