Az Egyesült Államokban lényegesen lazábbak az élelmiszer-biztonsági előírások, mint az Európai Unióban. Legalábbis erre utal, hogy jó néhány olyan termék, amelyet az USA-ban korlátlanul beszerezhetnek a fogyasztók, át sem léphetik a Magyarországot is soraiban tudó közösség határait. Turistaként is érdemes tehát jobban odafigyelni, mit tartalmaznak az ilyen élelmiszerek apróbetűs feliratai a csomagolásokon.
A genetikailag módosított alapanyagok és táplálékok emberre gyakorolt egészségügyi hatásáról ma még keveset tudunk. Európában éppen ezért tiltják, az USA-ban viszont éppen emiatt engedélyezik a fogyasztásukat. A GMO-s kukorica, hawaii papaya és más hasonló termékek igen elterjedtek az Egyesült Államokban, pedig néhány kutató szerint tumort, születési rendellenességeket, meddőséget okozhatnak. Ha bekapunk egy panírozott csibefalatkát, biztosak lehetünk benne, hogy a 30-nál is több összetevőjének 90 százaléka génmódosított kukoricából származik.
A tengeri hínárból előállított karragén nevű adalékanyagot a sűrűsítő, zselésítő tulajdonsága miatt használják szívesen, a tejiparban például a soványabb tejek dúsítására. Így könnyen belekerülnek a bébitápszerekbe is, pedig bizonyítottan emésztőszervi gyulladást okozhatnak a kicsiknél. Az Európai Unió nem engedi az ilyen termékek forgalmazását.
A nagyobbaknak való szénsavas üdítőitalok sem feltétlenül ártalmatlanok az egészségre. Itt elsősorban nem is a magas (akár 110 gramm/liter) cukortartalom a legveszélyesebb, hanem a BVO-ként rövidített brómtartalmú növényi olaj. Ez a citrus ízesítésű üdítők és sportitalok gyakori összetevője, pedig a vegyipari cégek az égésgátló tulajdonsága miatt fejlesztették ki. Kísérletek szerint az anyatejjel is továbbadható, ami meddőséget, illetve viselkedési zavarokat okozhat a gyermekeknél.
Az USA-ban járva alighanem mindenki szívesen nekiülne egy jó nagy adag steaknek, ám egyesek szerint az amerikai marhahús hosszútávú fogyasztása sem ajánlott. Az állatokat ugyanis szintetikus hormonokkal kezelik, hogy a lehető legnagyobb testtömeget (vágósúlyt) érjék el náluk, ami természetesen nemcsak a húsban, de a tejben is érezteti hatását. Az rBGH (rekombináns szarvasmarha növekedési hormon) nagy tömegben árusított állatgyógyszer az Egyesült Államokban, pedig rákkeltőnek vélt hatása miatt Kanadában, Ausztráliában, Új-Zélandon és az EU-ban is tiltják a használatát.
Ha valaki a marha helyett ezután inkább a csirkét részesítené előnyben, annak is rossz hírrel szolgálhatunk. A szárnyasokat ugyanis arzénvegyületekkel kezelik, amitől a húsuk pirosabbnak, frissebbnek tűnik. Ugyanezt a trükköt alkalmazták a régi idők hölgyei is, amíg rá nem jöttek, hogy az arzénos arcpirosítóik nemcsak üdébbé varázsolhatják, de akár meg is ölhetik őket. A csirkeürülék egy részét ráadásul Amerikában marhatakarmányokba is beledarálják, így a méreg azok húsába is belekerülhet.
A csökkentett zsírtartalmú, "light" chipsek valószínűleg sokak számára vonzóbbak a hagyományos változatoknál. Helytelenül gondolkodnak, hiszen ha Olestra van bennük, akkor többet árthatnak vele maguknak. Ez a zsírpótlék ugyanis vitaminhiányt, sőt végbél-váladékozást okozhat. A Time Magazin nemrég beválasztotta az 50 legrosszabb találmány közé.