Itt egy döbbentes példa, hogyan lehet meghódítani a sivatagot

agrarszektor.hu
Az egymást követő aszályosabb és csapadékosabb években jelentős termésingadozást tapasztalhatunk Magyarországon is, ami például kukorica esetében a 40-50 százalékot is elérheti. Amikor a kedvezőtlen időjárás, a kevés csapadék, vagy az öntözés elmaradása miatti rossz eredményekre panaszkodunk, gondoljunk a Magyarországéval nagyjából megegyező területű Jordániára, ahol szó szerint a sivatagban alakítottak ki fejlett mezőgazdasági kultúrát, sokszor 400 méteres mélységből hozva fel az éltető vizet.

A közel-keleti Jordánia területe és lélekszáma szinte Magyarországéval megegyező, azzal a különbséggel, hogy Jordánia jelentős részén kontinentális sivatagi éghajlat uralkodik, és vannak vidékek, ahol alig haladja meg a 100 millimétert az éves csapadékmennyiség. Azt hihetnénk, hogy ilyen körülmények közt lehetetlen gazdálkodást folytatni, ám a Rum vádinak nevezett természetvédelmi területen egész Jordánia számára képesek megtermelni a szükséges zöldségeket, gyümölcsöket.

A globális felmelegedés következtében a sivatagosodás egyre komolyabb problémát jelent. De a homokon is lehet oázist teremteni némi fáradozás árán, hiszen víz még a sivatagban is van, csak ésszerűen kell felhasználni. A vádi arabul kiszáradt folyómedret jelent, ahol csak a nagyobb esőzések idején marad meg hosszabb-rövidebb ideig a nedvesség. Rum vádi is ilyen kietlen, sivatagos, látszólag terméketlen terület, amelyet gránitból és homokkőből épült hegyek fognak közre. A szinte földöntúli tájon több, a Marson játszódó filmet forgattak, de itt vették fel az Arábiai Lawrence egyes jeleneteit is.

A farm ötlete az 1980-as évek közepén született meg, de hosszú idő kellett hozzá, mire valóban működőképessé vált. A forróság, az aszály, a heves szelek, a terméketlen vörös homok sokáig kifogtak a szakembereken. A szárazságtűrő pozsgások és fák betelepítése sokat segített, állítólag az ősi egyiptomiak is ezzel a módszerrel fordították termőre a sivatagot.

A jordánok a Disa nevű területen kezdtek el munkálkodni, elsősorban olívát, gránátalmát, lime-ot, szőlőt, fügét, narancsot, mandarint, krumplit, paradicsomot, hagymát, káposztát, valamint kukoricát és kalászos gabonákat termesztenek, vegyszerek és műtrágya nélkül. A vizet az akár 400 méteres mélységbe fúrt kutakból veszik, és egyre tökéletesítik a technikáját, hogyan lehet minél kevesebbet, ugyanakkor minél hatékonyabban felhasználni belőle.

Csapadék szinte alig hullik, decembertől márciusig kapja a terület a legtöbb esőt, ez átlagosan havi 5 milliméteres mennyiséget jelent. A szárazabb időszakokra gondolva műanyagtartályokba gyűjtik össze a vizet, így a kutak hozamával együtt folyamatosan tudnak öntözni. A jordán-szaúdi határon lévő organikus farm 2000 hektárt foglal el, és akár 80 hektáros kör alakú táblákon gazdálkodnak, amelyeknél center-pivot öntőrendszereket alkalmaznak.

A megtermelt bioélelmiszer a nagyvárosokban köt ki, ha tehát valaki Jordániában helyi zöldséget, gyümölcsöt vesz, az nagy valószínűséggel a Rum vádiból származik. A farmkomplexum 300-600 szezonális munkást alkalmaz, és meglepően nagy tételben termelnek: szőlőből például 1800, burgonyából 20 ezer, hagymából 10 ezer tonnát állítanak elő.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?