A sertésárak elmúlt hetekben-hónapokban lezajlott emelkedésével - Bulgária mellett és az elhanyagolható termeléssel rendelkezőket kivéve - Magyarországon a legmagasabb a felvásárlási ár a kontinensen. A piacon már hallani 460 forintos kilónkénti élőárakról is.

Mi zajlik a háttérben? A hazai exportadatokban is nyomon követhető, hogyan vált az európai sertéshús meghatározó piacává Kína. Az engedéllyel rendelkező magyarországi vágóhidak 2017 első három hónapjában csaknem 8 ezer tonna sertéshúst szállítottak a világ legnépesebb országába, miközben egy éve 7 ezer, 2015 első negyedévében pedig mindössze 2 ezer tonnás volt az oda irányuló kivitelünk. A tendencia az EU szintjén is látványos: a 2014. évihez képest tavaly 2,6-szeresére, 1,9 millió tonnára nőtt a Kínába irányuló sertéshús-kivitel, de egy év alatt is 63 százalékos volt a bővülés. 2016-ban az EU sertéshús exportjának 45 százalékát Kína vette meg.

A tavaly nyáron indult áremelkedések mögött is világpiaci hatások, mindenekelőtt Kína növekvő importja áll. Ez a kereslet volt az, amely az orosz embargó kitörése óta halmozódó európai készleteket kiszívta a piacról, és teret adott az áremelkedésnek. De mi történt Kínában - ahol a világ sertéshús-termelésének mintegy felét állítják elő és fogyasztják el - 2016-ban, és meddig fog tartani az áremelkedés?

Sertésfelvásárlási árak (Ft/kg):

A kínai kormány 2016-ban hirdette meg a 13. ötéves tervet a mezőgazdaságban. Ennek kiemelt része a sertésprogram. A városi népesség és a vízkészletek védelmére épülő ötéves terv nem csak technológiailag, hanem földrajzilag is átrendezi a kínai sertésszektort. A termelés észak-nyugati irányban való elmozdítása zöldmezős sertéstelepi beruházások tömegével jár, miközben lakat került az elavult, és botrányoktól, járványoktól sújtott telepekre.

A folyamat a sertésállomány jelentős (két év alatt közel 14 százalékos) csökkenésével járt. Vannak olyan tartományok, ahol 50 százalékkal esett a létszám. A kocaállomány az idén került mélypontra, de a magas sertés- és az alacsony takarmányáraknak köszönhetően lassú bővülésnek is indul. Az azonnali piaci hatás az import látványos emelkedése. A mostani áremelkedéseket jórészt ennek köszönhetjük.

Kína sertéshús mérlege (ezer egyed, ezer tonna)

Az előrejelzések szerint Kínában a tavalyi importbővülés nem folytatódik tovább, de a jelenlegi szintű bevitelre középtávon is számíthatunk. Aránya tartósan a felhasználás 3-4 százaléka körül alakulhat. Ez azért nagyon fontos a számunkra, mert ha az EU meg tudja őrizni jelenlegi, meghatározó szerepét a kínai importpiacon, akkor az stabil sertésárakat eredményezhet nálunk is.

                                                                                                                                                         Forrás: USDA

Erre számítanak Brüsszelben is, hiszen a tavalyi szintet alig 2 százalékkal meghaladó exportot prognosztizálnak 2026-ra is. Ebben persze az egyéb piacokra irányuló exportelképzelések is benne vannak, de véleményünk szerint a legnagyobb potenciált továbbra is Kína fogja képviselni.

                                                                                                                                                         Forrás: DG Agri
Mindezt annak fényében kell értékelni, hogy a világ sertéshús piaca továbbra is nagy stabilitást fog mutatni. A termelés és a felhasználás gyakorlatilag azonos szinten marad, mint ahogyan a nagy piaci szereplők körében sem várható változás.

Forrás: OECD-FAO

A világpiaci keresletet meghatározó kínai import középtávon is magas maradhat, de 2018-ban - amikor termelésbe áll az új üzemek jelentős része - ismét elérik a korábbi termelési szintet, emiatt pedig átmenetileg kissé csökken az importigényük. Ez elegendő lesz a sertésárak korrekciójához. Ám ez nem lesz hasonlítható az orosz embargó okozta áreséshez, annál jóval kisebb mértékű lesz.

Forrás: KSH + Takarék Agrár Központ előrejelzés

Ha eltekintünk az afrikai sertéspestis miatti fenyegető helyzettől, akkor a mostani keresleti és árviszonyok, valamint az, hogy várhatóan nagy visszaesésre sem kell számítani az elkövetkező években, bizakodással tölthetik el az amúgy (jogosan) igen óvatos magyar sertéstartókat. A rendelkezésre álló piaci áru szűkössége az, ami miatt a hazai árak kiemelkedtek az európai mezőnyből. Ebben fontos szerepe van annak, hogy az elmúlt években nálunk csökkent leginkább a kocalétszám.

Miközben az EU belső sertéshúsfogyasztása gyakorlatilag stagnálni fog az előttünk álló tíz évben, amennyiben az exportpiacokon továbbra is jól szerepelünk, az európai sertésárak is stabilak maradhatnak. A jövő évre szóló korrekciós előrejelzésünk figyelmeztetés arra vonatkozólag, hogy a hatékonyságnövelés és az együttműködések erősítése nem lankadhat a hazai sertésszektorban.

Fórián Zoltán
Takarék Agrár Központ
vezető agrárszakértő