A felvásárlási árak, az időjárási körülmények továbbra sem segítik a gazdálkodók munkáját - emelte ki Czigány Tibor, a Syngenta Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, a növényvédő szereket és vetőmagokat előállító vállalat közelmúltbeli Szer-show rendezvényén, amelyet a Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Zrt. területén kísért végig az agrárszektor.hu.
Igaz ez a bemutatott napraforgó hibridekre is, amelyeknek rendkívül szegmentált piacon kell helyt állniuk. Idén 630-650 ezer hektáron vetettek napraforgót Magyarországon, és köztük a felülkezelhető fajták vannak túlnyomó többségben, hiszen a hagyományos gyomirtású (nem felülkezelhető) hibridek ma már csupán 20 ezer hektárt foglalnak el.
A magas olajsavas főcsoportba tartozó hibridek közt több 160-170 centiméterre növő található, márpedig a kisebb magasság előnyös lehet azok számára, akik kevésbé korszerű, alacsonyabb hasmagasságú permetezőkkel dolgoznak. Nem mellesleg az ilyen napraforgó fajták a dőlésre is kevésbé hajlamosak. Ebben a csoportban van az egyetlen nem szádor-rezisztens fajtájuk is, a többi hibrid az E vagy akár F rasszokig is ellenálló.
A magas olajsavas szegmens újdonság a Syngenta kínálatában. A jelenlegi magyarországi magas olajsavas piac 100 ezer hektáros termőterületet jelent, és - ha itthon nem is - külföldön óriási az igény az efféle termékek iránt, vagyis az árak kedvező alakulása révén még számítani lehet némi felfutásra. A linolsavas, Express-toleráns szegmensben szintén nemrég van jelen a cég, és az egész portfólióból ebben van a legnagyobb olajtartalmú hibridjük, amely minden évben 50 százalék fölött teljesít.
A hajdúböszörményi bemutató parcellák márciusban 50 mm csapadékot kaptak, áprilisban 32, májusban pedig 40 mm eső esett rájuk. A terület alapkezeléses gyomirtást kapott, a Syngenta szerint ugyanis fontos, hogy a kezdeti időszakban gyommentesen tartsák a napraforgót. Az idei év szerencsés volt abban az értelemben, hogy mindig jó ütemben jött a bemosó csapadék.
A napraforgó növényvédő szerek közül előtérbe kerülnek a szelektív egyszikűirtók, mert egyre nagyobb gondot okoznak a nehezen kivehető gyomok (tarackbúza, csillagpázsit). Az állományszárító készítmény használatát is javasolják az utolsó fázisban, hiszen így kisebb szemveszteséggel, egyöntetűbben, tisztábban lehet betakarítani a termést.
Ebben az évben szeszélyes időjárást kellett elviselniük a növényeknek, volt már felmelegedés, hirtelen lehűlés, pár centi hó, eső, sőt jégeső is helyenként. Alkalmazkodó, strapabíró hibridekkel a hektikusság okozta károk minimalizálhatók - hangzott el a 2017-es kukorica portfólió bemutatásakor. A Syngenta a gyengébb talajú, kitettebb országrészeken (Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megyékben) fejleszti termékeit, hogy alkalmazkodjanak a magyarországi viszonyokhoz.
A FAO 350-es érésidejű hibrid ismertetésekor elhangzott, hogy a nemesítés célja nemcsak a stressztűrő képesség csúcsra járatása, de igyekeznek a terméseredményeket is magasabbra emelni. Egy április 8-án elvetett kukoricájuk 15,7 tonnás eredményre volt képes tavaly, a betakarítást pedig az is segíti, hogy gyors vízleadásra, akár napi 1,5 százalékos dinamikára is képes szeptemberben.
A FAO 400-as érésidő közepét képviselő Syngenta-hibrid üzemi kísérletekben jól szerepelt, nem ritkán 15-16 tonnát produkált. Még Csongrádban is hozta az ott elérhető 12 tonnás csúcsot, a kevesebb csapadék miatt 60 ezerre levitt tőszámmal szépen kompenzált.
A FAO 500-as kategóriában szereplő silókukoricák két éve vannak a piacon. Az volt az elvárás velük szemben, hogy hozzák a régi fajták szintjét zöldtermésben, energiatartalomban, és ez teljesült is. 2016-ban ráadásul szemesként is be tudták takarítani, 17-18 tonna hektáronkénti átlaghozammal. A Syngenta már elindult az igen korai, korai silókukoricák tesztelésében is, mert Magyarországon is teljes silósort akarnak kínálni. Ezeknél a március 20. körüli vetés, valamint az augusztusi betakarítás a cél, és utána akár még repce is vethető. A vállalat Lengyelországban és Németországban a kettős és hármas hasznosítású kukoricák (szemes, siló, biogáz) piacán máris komoly szerepet tölt be.
A Syngenta csávázószerei közt új készítmény is szerepel, amely négy hatóanyagot tartalmaz. Az ezzel kezelt mag védetté válik a keléskori gombabetegségek ellen, egyre többen vetnek ugyanis korán, április 10. körül, amikor a lehűlés, a nedvesség kedvez a betegségeknek. Új hatóanyagot kívánt a kelési nehézséget okozó fuzáriumtípus (Fusarium verticillioides) elterjedése is.
A változó időjárási és klimatikus viszonyok miatt új gyomnövények jelennek meg a magyarországi kukoricatermesztésben, illetve bizonyos régiek nagyobb hangsúllyal kerülnek elő. A sekély talajművelés terjedésével az egyszikű gyomok tömeges kelése figyelhető meg, miközben az egyoldalú hatóanyagú készítmények tartós használata miatt bizonyos gyomnövények kiszelektálódnak. A száraz tavaszok miatt egyre nagyobb probléma az évelő mezei acat, amely a kukoricával együtt kel, így korai stádiumban tanácsolt védekezni ellene.
A kukorica növényvédő szerek közül kétfélét mutatott be
Hajdúböszörményben a Syngenta. A gombaölőjük bevezetésekor, 2014-ben még
újdonságnak számított, hogy kukoricában ilyet kell használni, de mára
megszokottá vált. A sekély talajművelés miatt, illetve annak
következtében, hogy a szárat is lehordjuk a földről, a kukoricamoly és a
gyapottok-bagolylepke kártevőként nagy problémát okoz, így szükség van
rovarölő szerekre. Járulékos veszély, hogy a szemek károsítása révén
utat nyitnak a másodlagos gombakórokozóknak is.
A kalászosok növényvédelmében az utóbbi időkben változás figyelhető meg, ugyanis évtizedeken keresztül elsősorban a kétszikű gyomok voltak jellemzőek gabonákban, de az utóbbi években már terjedő félben vannak az egyszikűek is. Ezek egyrészt a nyugatról behozott vetőmagok, másrészt pedig a megváltozott talajművelési szokások miatt szaporodnak el a hazai termesztésben.
A Syngenta által kínált szerek némelyikének zöldítő hatása is van, így akkor is érdemes őket használni, ha nincs is kórokozó a táblán. Ugyanígy a növekedés-szabályzó szert száraz időben is tanácsos alkalmazni, mert nemcsak szilárdítja a szárat és törpíti az állományt, de nagyobb gyökértömeget is fejleszt tőle a növény, jobb lesz a víz- és tápanyag-felvétele, valamint csökken a kalásztörés veszélye.
A Syngenta összes búzafajtája a korai vagy középérésű csoportba tartozik. A szokásos 4-4,5 milliós csíraszámmal kell őket vetni. A piac folyamatosan igényli a javító minőséget, ezért a cégnek van kisebb, mindössze 41-42 gramm ezermagtömegű kalászokat növesztő, bőtermő fajtája is, amely malmi minőségben 7-8 tonnás eredményre képes.
