A hibridek köztermesztésbe vonása javította a hozamokat és tápanyag-hasznosítást- állapította met Blum Zoltán, a Saaten-Union Hungária Kft. és a Rapool Hungária Kft. ügyvezető igazgatója. A két cég a közelmúltban hibridkalászos- és hibridrepce-bemutatót tartott a Fejér megyei Hantoson és a Csongrád megyei Fábiánsebestyénben. Három növényfaj, a repce és a búza tíz-tíz, továbbá a rozs három hibridjét mutatták be.
A repcetermesztésben az elmúlt 15 évben nőtt a modern hibridek termésének mennyisége, javult a termésbiztonsága, emelkedett az olajtartalom. Ugyanakkor egy tonna terméshez lényegesen kevesebb nitrogénre van szüksége a növénynek, mint korábban. Nem véletlen, hogy a repcetermő területek több mint 90 százalékán ma már hibridekkel dolgoznak a termelők. A Rapool repcéinek részesedése a hazai vetésterületen jelenleg 20 százalékos.
A vállalat egyik idei újdonsága a Root Power csávázás, amelyet az őszi káposztarepce kezdeti fejlődési igényeihez alkalmazkodva alakították ki. Erőteljesebb csírázást, homogénebb kelést tesz lehetővé, a növény robusztusabb gyökérzetet, sűrűbb hajszálgyökereket növeszt. Ennek különösen gyengébb talajadottságok és kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén nő meg a jelentősége.
A termékkínálatban szerepel a cég első PNN-hibridje (PNN = PostNeoNicotinoid). Ezt azzal a céllal nemesítették, hogy hatékonyabb fotoszintézisével és jobb regenerálódóképességével nyújtson alternatívát a gazdálkodóknak a neonikotinoidok betiltása miatt nehezebbé vált repcetermesztésben.
A növény vetésterülete 2013 óta folyamatosan növekszik, 2016-ban már 281 ezer hektáron termesztették - emelte ki a repce-termékfejlesztésért felelős Pálffy András. Nem véletlenül növekszik a népszerűsége, hiszen az elmúlt három év átlagában a repce a legjövedelmezőbb növény a négy szántóföldi nagy kultúra között. Termésátlaga tavaly 3,18 tonna volt hektáronként, ami a 2014. évi rekordot is megdöntötte.
A Saaten-Union jelenleg forgalomban lévő hibrid kalászosai a búza és a rozs, de 2018-ban megérkezik a hibrid árpa, és a hibrid tritikálé fejlesztésében is előrelépés várható középtávon. A hibrid kalászosokat leginkább szélsőséges időjárással sújtott területeken, magas technológiai színvonal mellett éri meg termeszteni. A termőhelyi adaptáció, a korai vetésidő, a csökkentett vetőmagnorma, a tápanyag-utánpótlás és a növényvédelem alapvető befolyásoló tényezők.
A cégcsoport 110 hektáron Magyarországon is termeltet hibridbúza-vetőmagot - közölte Varga Gábor termékfejlesztő. A magokat a komplex rovar- és gombaölő szeres csávázáson túl egy jól megkülönböztethető, speciális bevonattal látják el. Ez megvédi a magot, és elősegíti problémamentes mozgásukat a vetőgépben.
A búzahibridek javasolt vetőmagnormája alacsony, 1,2-1,5 millió mag/ha (60-80 kg/ha). Jól bokrosodnak és átlag feletti az ezerszemtömegük. A korai, szeptember 20. és október 10. között javasolt vetés miatt az elővetemény jelentősen befolyásolhatja a kezdeti fejlődést, a túl sok talajfelszíni szármaradvány vagy a túl vastag mulcsréteg lelassíthatja a fejlődést.
A talaj-előkészítés, a talajfelszín megfelelő kialakítása, az alkalmazott hibrid és a vetésidő együttesen befolyásolja a használandó vetőmagnormát. A vetés precíz időzítése fontos a megfelelő kelés, a dinamikus állományfejlődés, a bokrosodás és a télállóság szempontjából. Kora tavasszal indokolt esetben a technológia része lehet a bokrosító hengerezés is.