Habár országosan idén 5 százalék alatti mértékű a kajszi fitoplazma miatti fapusztulás mértéke a kajszibarack ültetvényeken, vannak olyan területek, ahol a fák pusztulásának mértéke 10 és 20 százalék közötti is lehet. Az 5 százalékos országos mérték még kezelhető, de ez is 25 százalékos terméskiesést jelent, amely a következő években is hiányozni fog, ugyanis a pótlásként elültetett fák csak 5 év után tudják pótolni az elpusztult fák termését. Az 5 százalékos pusztulás az országos kajszitermést figyelembe véve 1500 tonna gyümölcsveszteséget okoz, amelyből mintegy 300 millió forint bevétel kiesés származhat - mondta az agrárszektor.hu-nak Szabó Zoltán, a Gyümölcsért Kft. kutatás-fejlesztési igazgatója.

Az utóbbi évtizedben a legnagyobb mértékű fapusztulás, amelyet a kajszi fitoplazma okozott, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében figyelhető meg, és 2015-ben egyes ültetvényekben az elpusztult fák aránya elérte a 30-50 százalékos mértéket is. Ebben az évben az ország más kajszitermesztő tájain is az átlagosnál nagyobb mértékű volt a pusztulás - közölte Szabó Zoltán.

A kajszibarack fák idő előtti pusztulásáért korábban vírus- és gombafajokat tartottak felelősnek, a korszerű diagnosztikai módszerek terjedése viszont rávilágított arra, hogy a fapusztulások elsődleges oka az úgynevezett fitoplazma fertőzése. A probléma azonban komplex, mivel a hátterében a kórokozók mellett számos más tényező - például a fagy, vagy a magas talajvíz - is állhat - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

A kajsziállományok koncentrálódásával, a termesztés intenzívebbé válásával, a fajtahasználat és a művelésmód változásával egyre szembetűnőbb a növényállomány gyors ritkulása, amelynek mértéke esetenként elérheti akár a 40-50 százalékot is. A tünetek megjelenésére - a növény védekezőképességének csökkentésén keresztül - feltehetően nagy hatást gyakorolnak az időjárási szélsőségek is. Magának a fitoplazmának, mint kórokozónak gyors és biztos kimutatására csupán a 90-es évek közepétől nyílt lehetőség.

A védekezésnek a megelőzésen kell alapulnia, a fertőzött fák gyógyítása ugyanis már nem lehetséges. A megelőzés részét képezi a kórokozótól mentes, egészséges szaporítóanyag használata, valamint a tüneteket mutató fák minél előbbi, gyökerestől történő eltávolítása és megsemmisítése. Minden olyan termesztés- és agrotechnikai eljárás, mint például a tápanyag-utánpótlás, a metszés idejének és módjának megválasztása, valamint a fajta és alanyhasználat, amely a növény vitalitását fokozza, fontos szerepet játszik a védekezésben - hangsúlyozta a NÉBIH.

A fitoplazma a jelenlegi ismeretek szerint a faiskolákból származó fertőzött szaporítóanyaggal terjed, vagy úgynevezett vektora, a szilva levélbolha segítségével, amely az egészséges ültetvények megfertőzéséért felelős, és a szél útján akár 100 kilométerre is viheti a fertőzést.

A betegség a fákban akár több évig is lappanghat tünet nélkül. A tüneteket mutató fák lombja sárguló, levelük kanalasodó és törékennyé válik, növekedésük gyenge, gyümölcseik apróbbak lesznek, és fogyasztásra alkalmatlanok. Megtévesztő lehet, hogy ezek a fák több évig is élhetnek, végül azonban az egész fa elhal. A fapusztulás többnyire tavasszal következik be, de a nyár folyamán is folytatódik - emelte ki Szabó Zoltán.

Az elhalás leggyakrabban a túlterhelt fákon, a csonthéjkeményedés időszakában mutatkozik, amikor a fa a legnagyobb energiát használja fel a termés kinevelésére. Az évjárat pusztulás mértékére gyakorolt hatása nem egyértelmű, és termőhelyenként változó - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

A címlapkép forrása: Szabó Zoltán / Gyümölcsért Kft.