Mindössze két szervezet kezdeményezte nyilvántartásba vételét jelölő szervezetként a novemberi agrárgazdasági kamarai választásokra a július 15-i határidőig. Dávid fog majd harcolni Góliát ellen, hiszen a 17 agrárszervezettel együttműködési megállapodást kötő Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége mellett a társas vállalkozások érdekképviseletét ellátó Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége küzd majd meg a voksokért.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alapszabályában meghatározott feltételek teljesülése esetén a jelölő szervezeteket, valamint a támogató szervezeteteket az Országos Kamarai Választási Bizottság (OKVB) augusztus 15-ig nyilvántartásba veszi, és erről a jelölő szervezeteket írásban tájékoztatja, továbbá tájékoztatót tesz közzé a kamara internetes portálján. A nyilvántartásba vett jelölő szervezeteknek a megyei kamarai küldöttgyűlési jelöltek nevét tartalmazó listát legkésőbb szeptember 8-ig kell eljuttatniuk az OKVB-nek. A megyei küldöttválasztásokat november 3-án tartják.
A MOSZ eredetileg szeretett volna közös listát állítani a Magosszal, mert megítélése szerint a társas vállalkozásoknak másként nem lenne esélyük bejutni a kamarai döntéshozó fórumokba, így az arányos képviselet a NAK-on belül nem valósulna meg. Az Országgyűlés alelnöki posztját is betöltő Jakab István által elnökölt Magosz meg is tárgyalta az ügyet, ám a június 19-én kelt közleményében arról adott hírt, hogy továbbra is segíti ugyan a MOSZ-tagoknak a kamarai munkában való részvételét, de külön kétpólusú megállapodást nem kíván kötni, mert az érintené a szövetséges szervezetekkel kialakított eddigi és jövőbeni együttműködést.
Július elején aztán a Magosz együttműködési megállapodást kötött 17 agrárszervezettel, és a mostani nyilvántartásba vételi kezdeményezéssel megerősítette azt a szándékát, hogy szövetségben induljanak novemberben. A MOSZ szerint viszont már a 2013-ban megtartott, előző agrárkamarai választáson sem érvényesült az arányos képviselet követelménye. Úgy látják, hogy a "ki kit győz le" elven alapuló választási rendszer kizárólagos szerepet nyújt a győztesnek, míg a vesztesekre leadott voksok nem érvényesülhetnek. A társas vállalkozások - teszi hozzá a MOSZ - kisebb létszámuk miatt nem rúghatnak labdába az egyéni gazdálkodók mellett, akik jóval többen vehetnek részt a kamarai választásokon.