Franciaországban is elutasításra talált az ötlet, hogy a KAP tervezett reformja értelmében a tagállamok maguk is járuljanak hozzá a közvetlen mezőgazdasági támogatásokhoz.
Július közepén a visegrádi négyek (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia), valamint Észtország, Lettország és Litvánia fogadtak el közös nyilatkozatot az EU jövőbeni kihívásait felsoroló Fehér Könyv által is felvetett társfinanszírozás ellen. A V4-ek és három alkalmi szövetségesük határozott álláspontja mellé most a franciák is felsorakoztak. A gazdák elsősorban attól tartanak, hogy a támogatásaik drasztikusan csökkenni fognak, ha azok egy része a nemzeti kormányok hatáskörébe kerül.
A Brexit, vagyis a britek tervezett kilépése ugyanakkor mintegy 10 milliárd eurós lyukat üt a 150 milliárdos éves büdzsén, ennek kezelése pedig az eddigiektől eltérő megoldást kíván. Miközben néhány területen (például a védelmi és biztonsági kiadásokban) mindenképpen emelésre lesz szükség, a hozzájárulásokat egyetlen tagállam sem akarja növelni. Nem marad tehát más lehetőség, mint néhány tétel megnyirbálása, és ennek eshet áldozatául az agrárium is.
El kell viszont ismerni szakértők szerint, hogy a közös agrárpolitika valóban reformra szorul. A változtatás egyik mozgatója, hogy jelenleg a KAP-pénzek 80 százaléka a gazdaságok 20 százalékához vándorol, ami akkor is igazságtalannak tűnhet, ha ezek együttesen a teljes mezőgazdasági termelés 90 százalékáért felelősek. A közvetlen támogatások részbeni átadása a nemzetállamoknak tovább tágíthatná a rést a gazdagabb és szegényebb tagországok versenyképességében - vélik egyes szakértők..
A közös nyilatkozatot aláíró V4-ek, valamint Észtország, Lettország és Litvánia azt szeretnék elérni, hogy az EU 2020 után is megfelelő forrásokat biztosítson a Közös Agrárpolitika számára, és semmilyen új feladatot ne finanszírozzon a gazdák támogatásának rovására. Az évi 60 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező KAP tervezett átalakítása a keleti és déli államokban ugyan nagy felháborodást keltett, de az elutasítás korántsem nevezhető általánosnak. A zöldek szerint például a mostani rendszer (elsősorban a közvetlen kifizetéseknél) a nagygazdaságoknak kedvez, a kicsiket pedig háttérbe szorítja, ez pedig nem egyezik az eredetileg kitűzött célokkal, a vidéki társadalom megerősítésével.
