A mezőgazdasági vállalkozások döntéshozói továbbra is óvatosan optimisták a gazdálkodási környezet várható alakulását illetően. A Takarék Agrárhangulati Indexet legutóbbi felmérésének 2,23 pontos értéke jelentősen elmarad az előző negyedév 9,14 pontjától, de még mindig azt tükrözi, hogy a döntéshozók között több mint 2 százalékkal vannak többen azok, akik javulást várnak működési környezetükben - derül ki a Takarék Csoport tájékoztatójából.
A legfrissebb felmérés szerint a válaszadók több mint háromnegyede, 77 százaléka tervez, míg 23 százaléka nem tervez beruházást a következő 12 hónapban. Ez a szám továbbra is jól tükrözi azt a tényt, hogy miközben fejlesztéseiket egyre inkább a piaci elvárások alapján tervezik meg, jelentős többségük az elmúlt évek elmaradt fejlesztéseit továbbra is a pályázatok eredményétől teszik függővé.
A gazdálkodók többsége, 52 százaléka technikai fejlesztést, 36 százaléka az üzemméret növelését, 23 százaléka pedig a termelés technológiai színvonalának fejlesztését tervezi a következő egy évben, míg 28 százalékuknál változatlan formában halad tovább a gazdálkodás. Összességében a válaszadók 68 százaléka a fejlesztésben, 28 százalékuk a szinten tartásban, 4 százalékuk pedig a visszafejlesztésben gondolkodik.
A gépesítettség növelése, a technológia fejlesztése mint a beruházások célja jól mutatja, hogy a megkérdezettek legtöbbjénél a humán-erőforrás kiváltására, az annak való kitettség csökkentésére törekednek a jövőben.
A Takarék Csoport finanszírozási kérdéseire kapott eredmények alapján a beruházásihoz valamilyen mértékű önerő felhasználását a megkérdezettek közel háromnegyede tervez, viszont a beruházók 42 százaléka támogatásból és valamivel több, mint egynegyedük hitelből kívánja terveit megvalósítani. Minden hetedik válaszadó, azaz 15 százalék mindhárom forrásból (önerő, támogatás, hitel) szeretné biztosítani a finanszírozást. A beruházást tervezők egynegyede csak önerőből, 2 százaléka csak támogatásból és mindössze 0,2 százaléka csak hitelből finanszírozná a beruházást. 35 százalékuk a háromból két forrás felhasználását tervezi (23 százalék önerő + támogatás, 10 százalék önerő + hitel, 2 százalék hitel + támogatás).
A felmérés eredményei és a szabad szavas hozzászólások alapján is egyre nő azok aránya, akik a pályázati eredményektől függetlenül biztosan megvalósítják tervezett beruházásukat. A válaszadók 51 százaléka venne igénybe pályázati úton agrártámogatást a következő egy évben, és több mint egyharmada, 36 százalék vissza nem térítendő támogatásban gondolkodik.
A technológiai fejlesztések ellenére a válaszadók több mint négyötödénél változatlan marad a foglalkoztatottak létszáma a következő egy évben. Ez az arány jól mutatja azt, hogy kibocsátásuk növelését változatlan foglalkoztatotti létszám mellett tudják csak elképzelni, és csupán 13 százalékuk tervez létszámbővítést, 3 százalékuk pedig csökkenést vár a foglalkoztatottak számában.
A jövedelmezőségi elvárásoknál - bár szinte minden második megkérdezett szerint stagnálás várható - a változásra számítók közül 8 ponttal többségbe kerültek a jövedelmezőségük romlását feltételezők. Ágazati lebontásban az a különleges helyzet állt elő, hogy a tisztán növénytermesztő gazdaságok borúlátóbbak, hiszen 10 százalékkal vannak többen a romlásra számítók, az állattenyésztők esetében ez az arány csupán 3 százalék. A válaszadók 47 százaléka a jövedelmezőség változatlanságát várja egy éven belül, azonban 22 százalékuk javulást, 30 százalékuk pedig romlást. A változatlanságot várók aránya közel azonos maradt, míg a romlást valószínűsítők aránya 11 százalékkal emelkedett.
Az előző felméréshez képest nem változott a hitelt igénybe vevők aránya a hitellel nem kalkulálókkal szemben. A válaszadók 30 százaléka tervez, 70 százaléka nem tervez hitelfelvételt a gazdaság számára a következő egy évben.
Régiós szintű lebontás alapján a közép-magyarországi régióban a legmagasabb a beruházási kedv, annak ellenére, hogy az itt megvalósuló pályázati forrásból is finanszírozott beruházásoknál a támogatás aránya 40 százalék a többi régió 50 százalékával szemben. A nyugati országrészben, a dél-dunántúli régióban a legjobb az agrárhangulat, míg a keleti országrészben az észak-alföldi visszajelzések a legkedvezőbbek.
A gazdák érzékelik, hogy a kamatkörnyezet igen jó lehetőséget teremt a külső források bevonására, de a támogatások továbbra is fontos mozgatói a beruházási döntéseknek. Az időjárás és a piac bizonytalanságai szintén fejlesztésekre ösztönzik a gazdálkodókat. Az elbizonytalanító tényezőkkel szemben felkészültséggel, informáltsággal, együttműködéssel, piaci szemlélettel lehet védekezni.
Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ
