Az idei aszályos nyárnak, a csapadékhiánynak, valamint az öntözés hiányának köszönhető, hogy a főbb gyümölcseink - az őszibarack, szilva vagy nyári alma - terméseinek egy része kényszerérett lesz, vagyis kisebb méretű és súlyú gyümölcsöket szüretelhetnek majd a termelők. A minőség is gyengébb lesz, mint amilyen a tavalyi évben volt, és az árak sem alakulnak majd úgy, mint amire számítani lehetett - írja a Népszava.
A brutális kánikula okozta károkat öntözésfejlesztéssel lehetne csökkenteni, ugyanis a hazai gyümölcsösök alig 20-25 százalékát öntözik csak, ráadásul ezeknek az öntözőrendszereknek egy része már elavult. A kárenyhítés másik módja a technológiai, illetve fajtakorszerűsítés lenne, ugyanis ha tovább tart az aszály és a csapadékmentes időszak, károsodnak majd a gyümölcsfák, jövőre nem lesz elegendő virág rajtuk és a termés is elmarad majd az átlagostól. Ezen már az erre a hétre ígért, átmeneti lehűlés sem sokat segíthet. A károkat lehetne enyhíteni egyebek mellett a jég, vagy fagyvédelmi háló használatával, ami nem csak a jég, de az erős napsugárzástól is védi a növényeket - mondta a lapnak Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Fruitveb) elnöke.
A most érő szilva és nyári alma színanyagai sem tudnak kellőképpen kialakulni a szélsőséges időjárás miatt, ehhez ugyanis arra lenne szükség, hogy az éjszakai hőmérséklet legalább 16-17 fokig lehűljön. Ezzel szemben napok óta 20-25 fokot mérnek, ami miatt sápadtabb lehet a szilva és a nyári alma is, és ez az árak negatív irányba történő elmozdulását eredményezheti majd - emelte ki az elnök.
A szezon két fontos gyümölcsénél, a baracknál és a szilvánál, jelentősen beleszólhat az árak alakulásába, hogy lesz-e elegendő munkáskéz, napszámos, ugyanis ha nem sikerül az ütemezett szüret, akkor csökkenhet az étkezési minőség és több juthat a pálinkafőzdékbe. Azzal is számolniuk kell a gazdáknak, hogy a rendkívüli forróságban legfeljebb 11 óráig szedhetik a termést, mert a kánikulában felmelegszik a gyümölcs és úgy nem lehet hűtőházba vinni.
A zöldségtermesztőknél jobb a helyzet, mert ott az öntözött területek aránya eléri a 60-70 százalékot is, csakhogy ezek többnyire úgynevezett esőztető berendezésekkel juttatják el a vizet a növényekhez. Ezeknek a berendezéseknek az a hátrányuk, hogy jelentős a párolgási veszteség és ez sokat ront az öntözés hatékonyságán. A gyümölcsösökben - már ahol van - ott többnyire a korszerűbb csepegtető rendszerek működnek. Ezeket programozni is lehet, főleg éjszaka működnek, és némileg lehűtik a talajt és a gyökérzetet.
Ha megfelelő lenne a levegő páratartalma, a meleg nem jelentene akkora veszélyt. A gond inkább az, hogy most már hosszabb ideje az úgynevezett légköri aszály sújtja a gyümölcsösöket és a zöldségtermő területeket. Ez azt jelenti, hogy a levegő relatív páratartalma 60 százalék alá csökkent, így a fóliasátrakat, üvegházakat sem lehet rendesen átszellőztetni, ami szintén termésveszteséggel jár.
- hívta fel a figyelmet Ledó Ferenc.
A magyar termelőknek a spanyol, olasz és főleg a legkorszerűbb technológiákkal dolgozó izraeli termelőkkel kell versenyezniük. Napjainkban már nem érdemes öntözés nélküli gyümölcsöst telepíteni, ugyanis a globális felmelegedés következtében megváltozott éghajlati viszonyok miatt az elmúlt évtizedben átlagosan 5 évből kettőben a jelenlegihez hasonló kánikulai, aszályos szezonnal kellett számolni. Kétségtelen, hogy hektáronként akár milliós beruházást igényel egy egy megfelelő öntözőrendszer kiépítése, de a technológiai fegyelem betartásával, a korszerű fajtaválasztással a mennyiség és a minőség is több, illetve jobb lesz. Az egy kilóra vetített fajlagos költség pedig kisebb lehet, mint a hagyományos termesztéssel - hangsúlyozta a Fruitveb elnöke.
