Az előrejelzések szerint 2050-re az élelmiszerek iránti kereslet 70 százalékkal nő, a kínálati oldalt pedig mindközben olyan negatív folyamatok sújtják, mint a globális klímaváltozás, a művelhető földterületek csökkenése, a föld minőségének romlása vagy a felszín alatti vizek kimerülése - fejtette ki az MTI-nek Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára, aki a közép-kelet-európai országok és Kína közötti agrár-kereskedelmi és gazdasági együttműködési fórumon vett részt. Ezért számos, a világon használatos élelmiszer-termelési rendszer fenntarthatatlan, és várhatóan tovább gyengíti a környezetet, valamint veszélyezteti annak termelőképességét.
A fórumon 16+1 ország, a közép-kelet-európai országok, a balti országok és Kína vett részt, és arra a kérdésre próbáltak meg választ adni, hogyan lehet az említett globális kihívásoknak megfelelni a következő időszakban. Han Csang-fu kínai mezőgazdasági miniszter szerint Kínában a világ lakosságának a 20 százaléka él, de az ország a termelhető terület 10 százalékával és az ivóvízkészlet mindössze 6 százalékával rendelkezik csak. Ezért Kínának hosszútávon arra kell berendezkednie, hogy élelmiszerből importra szorul.
Ez jó hír Magyarország számára, mert a keleti nyitás politikája és a kínai "Egy övezet, egy út" program összhangban van egymással - hangsúlyozta az államtitkár. Magyarország rendelkezik a közép-európai országok közül a legtöbb termékcsoportra vonatkozó exportengedéllyel Kínába. Többek között magyar sertést, libát, kacsát, marhát és nyúlhúst, valamint élő lovat és búzát exporttál Magyarország Kínába, de rövidesen tejet is tud majd az ázsiai országba szállítani és erősíteni akarja borexportját is.