Magyarországon az utóbbi időszakban évente 45-70 ezer tonna szilva terem, ez az 1990-es évek eleji mennyiség fele-harmada. Jelenleg 6600 hektáron folyik üzemi szilvatermesztés, emellett kedvelt házikerti gyümölcs is.
Évente 1,3 kilogramm körüli a szilvafogyasztás, a gyümölcs frissen, lekvárként, befőzve és pálinkaként is keresett. A legjelentősebb termelőkörzet Szabolcs-Szatmár-Bereg (1530 hektár), Bács-Kiskun (1513 hektár) és Pest (1067 hektár) megye. Nagyobb termőterületek találhatók még Heves, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok megyében - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közleményében.
A jó minőségű magyar étkezési szilva keresett exportcikk, a kivitel 8-12 ezer tonna között mozog évente, a Magyarországra - jellemzően szezonon kívül - importált friss szilva mennyisége elhanyagolható ehhez képest, 400-600 tonna. Az export főleg a német piacra irányul, de jelentősebb mennyiséget vásárol Csehország és Ausztria is, valamint a skandináv országok. Hasonlóan pozitív a feldolgozott gyümölcs - cukrozott és cukrozatlan ipari szilvapüré - külkereskedelmi egyenlege is.
Piaci szereplők szerint sokkal nagyobb igény lenne a minőségi magyar árura külföldön is, mint amit a termelés jelenleg képes kielégíteni.
Ez egyben magyarázza azt is, hogy a termésmennyiség nagyobb része ipari feldolgozásra kerül.
A fajták közt hagyományosan a Cacanska lepotica és a Stanley az uralkodó. Sokszor okoz zavart, amikor az egyszerre megérett gyümölcs hirtelen nagyobb mennyiségben jelenik meg a piacon. Pedig különböző fajták sokasága áll a termelők rendelkezésére, amelyekkel kibővíthető, elnyújtható a szezon. Számos különleges színű vagy alakú gyümölcsöt nevelő fajta is létezik, ezekkel a piac különleges igényű szegmensei is kiszolgálhatóak.
A világ éves szilvatermése 12 millió tonna, ennek az európai termelés körülbelül 10-15 százalékát adja. Mindent összevetve, a szilva közel fele Kínában terem, érdekesség, hogy a második helyen Szerbia áll, 700 ezer tonnás termelésük nagy részéből slivovica, a szerb nemzeti gyümölcspárlat készül.
