Nagyon súlyos gondokat okozhat, ha Ukrajnából Magyarországra is bekerül az afrikai sertéspestis - mondta Horváth István, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének (MSTSZ) elnöke a hétvégén zárult 78. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon (OMÉK). A MSTSZ ezért azt javasolja, hogy az ukrán határon kerítéssel védjék a magyar területeket annak érdekében, hogy a vaddisznókkal ne kerülhessen be a vírus az országba. Ha ugyanis Magyarországon is megjelenik az afrikai sertéspestis, akár 25-30 százalékkal is visszaeshet a magyarországi sertések száma, és a betegség miatt kitiltanák az országot a távol-keleti piacokról, ami azt jelenti, hogy se Kínába, se Dél-Koreába, se Japánba nem lehetne sertéshúst szállítani. Ezért a szövetség szerint szigorú állategészségügyi rendszabályokra, és a határellenőrzéseknél is szigorú élelmiszerellenőrzés bevezetésére van szükség a keleti országhatáron.
Ha a vírus bejut az országba, a magyar sertésállomány 30-35 százaléka - 1,2 millió sertés - válna eladhatatlanná, és túltermelés jelenne meg a belföldi piacokon, ami jelentős árcsökkenést okozna - tette hozzá Horváth István. Pókos Gergely, az MCS Vágóhíd Zrt. vezérigazgatója szerint, a sertéspestis esetleges kitörése az export 60-70 százalékos csökkenését eredményezheti.
Ahhoz, hogy az afrikai sertéspestis ne kerüljön be Magyarországra, megelőzésre van szükség - közölte Bognár Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) helyettes államtitkára. Ehhez a behurcolás megakadályozására, a telepek nagyfokú fertőtlenítésére, illetve - ha a vírus mégis megjelenne az országban - bejelentési kötelezettség előírására van szükség.
A háztáji sertéstartóknak 24 órán belül jelenteniük kell a szolgáltató állatorvosnak, ha ASP-re gyanakszanak, illetve elhullottak vagy megbetegedtek sertéseik. A kültéren tartott állományokat fel kell mérni, ami azt jelenti, hogy külön nyilvántartásra, kettős kerítésre, illetve olyan módszerekre van szükség, amelyek kizárják a vaddisznókkal való érintkezést.
A vadászatra jogosultaknak már most is be kell jelenteniük minden tudomásukra jutott elhullott vaddisznót, és díjmentesen be kell vizsgáltatniuk minden lelőtt állatot. Magyarországon lehetetlen a vaddisznó-állomány kilövése akkora mértékben, hogy ezzel meg lehessen akadályozni az ASP-t, ezért inkább a kocák és az egy évnél fiatalabbi vaddisznók fokozott kilövéses a cél. A kilőtt vaddisznók zsigereit össze kell gyűjteni, vagy el kell ásni a meghatározott szabályok szerint. A minisztérium fontosnak tartja a jelentett és megmintázott vaddisznóhullák számának összevetését is.
Ruslan Tolstykh ukrán szakértő szerint Ukrajnában a legnagyobb problémát a háztáji sertések okozzák, mivel a szomszédos országban 3 millió sertést tartanak számon 2 millió sertéstartónál, és ez azt jelenti, hogy a termelők átlagosan csak egy-két sertést tartanak. Ezt képtelenség hatékonyan ellenőrizni, és ez az oka annak, hogy sokkal több fertőzött háztáji sertést regisztráltak, mint vaddisznót, holott az első fertőzések forrásai vaddisznók lehettek.
A fertőzések fő gócpontja észak-észak-kelet Ukrajna. Az első pozitív eset egy Afrikából érkezett, hajón megmaradt élelmiszerrel került az országba, a második pedig egy Oroszországból származott szalonnából. Az ASP terjedési dinamikája miatt új járványvédelmi intézkedésekre, valamint a meglévők javítására lenne szükség - hangoztatta a szakértő.
Romániában 2016-ban kezdtek el komolyabb intézkedéseket tenni az afrikai sertéspestis ellen, amikor Moldovában megjelent a vírus, 50 kilóméterre a román határtól - mondta Adrian Balaban román szakértő. Romániában karanténokat hoztak létre, megváltoztatták az importszabályokat, valamint megszigorították a határellenőrzéseket. Az országban elkezdtek mindenhol információs anyagokat osztogatni, és elindítottak egy nagyon intenzív információs kampányt is.
- hangsúlyozta Simon Amstuzt cseh szakértő. Ezen kívül olyan vadászati módszereket is lehetővé tettek az országban, amelyek eddig tilosak voltak. Zónánként eltérően mindenhol pénzt kapnak a vadászok a kilőtt vaddisznóért 40-155 euró összegben.
A sertéspestis Csehországba az importtal, illetve valamilyen vadásztrófeával kerülhetett be, és a legutóbbi adatok szerint összesen már 102 pozitív egyedet találtak az országban. Az intenzívebb vadászat miatt folyamatosan csökken a cseh vaddisznóállomány, és úgy tűnik, egy kisebb területre korlátozhatják a vírust. Csehországban a kórokozót eddig csak vaddisznóban találták meg, így a legfőbb cél, hogy minden vaddisznót kilőjenek a kijelölt és behatárolt területeken még a tél beállta előtt.