Még az állami termőföldek 2015-2016-os nyilvános árverései kapcsán hozott olyan jogszabályt a parlament, hogy az új tulajdonosok egyoldalú szerződésmódosításokat kezdeményezhetnek, ha úgy találják, hogy a megvett földeket irreálisan alacsony bérleti díjakért használják a már ott gazdálkodó bérlők. Egyes esetekben azonban a bérlők ezeket az egyoldalú díjnöveléseket nem fogadták el, és bíróságokhoz fordultak. A konkrét ügyekben eljáró bírák viszont beadványokat intéztek az Ab-hez, mert alkotmányellenesnek találták a földforgalmi törvényhez fűződő, egyoldalú díjváltoztatásról szóló rendelkezéseket.
Az Ab-hez forduló bírák azzal érveltek, hogy a szabályozást az Országgyűlés egyszerű többséggel fogadta el, holott minősített többségre lett volna szükség, másrészt pedig azzal, hogy a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütköznek. A bírók indítványai szerint a támadott rendelkezések beavatkoznak a már fennálló földbérleti jogviszonyokba a szerződésben maradó másik fél hátrányára, ez pedig - a visszaható hatályú jogalkotás tilalma miatt - alaptörvény-ellenes.
Az Ab ugyanakkor egyik érvelést sem fogadta el. A testület szerint a haszonbérleti díjak mértékének szabályozásához minősített többség nem kapcsolódik és a támadott rendelkezések visszamenőleges hatályú jogalkotásnak sem tekinthetők, hiszen a hosszabb időtávra szóló szerződések módosításának lehetőségét törvénybe foglaló rendelkezések nem nehezítik a jogalanyok helyzetét, minden szerződő fél élhet az új jogosultsággal.
Mindezekre tekintettel az Ab elutasította a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi törvény két rendelkezését támadó bírói indítványokat. A határozathoz a 15 tagú testületből két alkotmánybíró, Czine Ágnes és Stumpf István fűzött különvéleményt.