A jó minőségű kerti talaj az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy megfelelően növekedjenek növényeink. A probléma az, hogy nem minden kertész rendelkezik ilyen talajjal, ezért gyakran van szükség arra, hogy javítsuk a minőséget. A jó kerti talaj elegendő tápanyagot tartalmaz a növények és a hasznos mikroorganizmusok számára, megfelelő víztartó kapacitással és vízelvezetéssel rendelkezik és a kedvezőtlen körülményeket is jól viseli. Sok természetes módszer van, amellyel javíthatjuk kertünk talaját és elősegíthetjük az egészséges növénynövekedést. Pontokba szedtük az 5 leghatásosabb módszert.

A talaj minőségének javítására az egyik legjobb módszer, ha kész komposztot adunk hozzá. A komposzt ugyanis segíti a hasznos mikroorganizmusok és a földigiliszták szaporodását, és növényi tápanyagokkal is gazdagítja a talajt. A hozzáadott szerves anyag javítja a vízmegtartó képességet, ugyanakkor növeli a vízelvezetést. A komposzt hozzáadásával szerves anyagokat adunk a talajhoz, így látványos módon javíthatjuk a talaj szerkezetét.

Ha nem rendelkezünk komposzttal, adhatunk trágyát is a talajhoz, hasonlóan pozitív hatása lesz. A trágyát általában természetes műtrágyaként használják, mivel különösen a talaj nitrogéntartalmát növelhetjük vele. Ezen kivül a trágyázással a teljes szerves anyag tartalmat is növelhetjük a talajban, így a vízmegtartó képességet, a vízelvezetést és a talajszerkezetet is javíthatjuk. Ha "friss" trágyát használunk, és egész ősszel alkalmazzuk, akkor már a tavaszi ültetési időszak előtt megfelelő minőségű talajt kaphatunk.

Mielőtt a tojáshéját, a banánhéjat vagy a kávézaccot kidobnánk, egy percig gondoljuk végig, mi mindenre használhatjuk fel a kertünkben. A zúzott tojáshéjjal ugyanis javíthatjuk a talaj vízelvezető képességét, növelhetjük kalciumtartalmát és meggátolhatjuk a csigák pusztítását a talajban. A banánhéj kiváló szerves anyag forrás, valamint kalciumot, magnéziumot, ként, foszfátokat, káliumot és nátriumot juttathatunk ki vele a növényeinknek. A kávézacc pedig segít a talaj vízelvezetésében, a vízvisszatartásban és a talaj levegőztetésében is. Nem utolsó sorban pedig a konyhai hulladékok talajba juttatásával idővel nitrogén is felszabadul a talajban.

A kompakt, rögös, tömörített talajok használhatók a legnehezebben növénytermesztésre. Ilyen esetben ugyanis a víz nem ürül ki jól a talajból, és a levegő sem áramlik benne szabadon. A gyökerek számára is nehezebb a tömörített talajban a mozgás. A talajtömörítés minimalizálása érdekében ezért minden telepítés előtt próbáljunk lazább, könnyű szerkezetű talaj kialakítására törekedni. 

Egy másik nagyszerű módja a talaj vízelvezetésének és levegőztetésnek javítására, ha gilisztákat dolgozunk a talajba, alagútjaikkal ugyanis ott csatornákat hoznak létre. Ha sok földigiliszta van a talajban, az egészséges talajrendszert jelez. Ha a talaj nem rendelkezik jó populációval, akkor érdemes kertészetben vásárolni, ugyanis így is betelepíthetjük őket a talajba. Ilyenkor azonban győződjünk meg arról, hogy van elég komposzt és mulcs a talajban, amivel táplálkozhatnak.