Áremelkedést mutatott 2016-ban is a Takarék Termőföldindex - derül ki a Takarék Csoport közleményéből. A lezárt és feldolgozott tranzakciók alapján megduplázódtak a földárak az elmúlt öt évben. A drágulás tavaly gyorsult az előző évhez képest is, bár elmaradt a 2012-2014 közötti időszaktól.
Első ránézésre meglepőnek tűnik a növekedés ismételten nagyobb üteme, mivel a földforgalmi törvény 2014 közepi bevezetése után erőteljesen visszaesett a forgalom. A Takarék Termőföldindex elemzése szerint hektáronként 2,5 millió forint körül van az a szint, ami felett egy átlagos adottságú hazai földnél már megkérdőjelezhető a cash-flow alapú megtérülés.
Mivel az FHB Bank a Takarék Csoport tagjaként működik, idén már a Takarék Agrár Igazgatóság szakértőivel közösen készítették el a termőföldindexet. Ennek értéke 2016-ra 180,5-re emelkedett az egy évvel korábbi 162,4-es szintről, míg a fogyasztói árindexszel deflált indexérték 147,7-re a korábbi 133,4-ről.
A földterületek ára 11,2 százalékkal emelkedett, míg 2015-ben 9,9 százalékos drágulásra került sor. Az 2016-os eredmény ugyanakkor nem érte el a tulajdonszerzés szigorítása előtti bővülés mértékét: 2012 és 2014 között 12,4 és 15,6 százalék közötti növekedés volt jellemző. Reálértéken 10,7 százalékkal értek többet a földterületek 2016-ban, mint egy évvel korábban. Ez ugyan szintén elmaradt a 2013-as és 2014-estől, de túlszárnyalta a 2015-ös év mellett a 2012-est is. Annak ellenére tehát, hogy a tulajdonszerzés szigorítása miatt stagnáló árakra lehetett számítani, már második éve emelkednek az árak.
Az elmúlt két évi jelentős növekedés, illetve a drágulás mértékének gyorsulása azért meglepő, mert a 2016-os év emelkedése már csak viszonylag kevéssel maradt el a 2012-es és 2014-es évekétől, miközben akkor az árdinamikában jelentős szerepet játszott az új földforgalmi törvény bevezetése előtti felfokozott vásárlói hangulat. A 2015-2016-os áremelkedés ráadásul kimondottan magasnak tekinthető, ha a 2012 előtti időszakra tekintünk vissza.
A Takarék Csoport szerint a "Földet a gazdáknak!" programnak és az ehhez kapcsolódó kedvező finanszírozási lehetőségeknek tudható be mindez. A program adásvételi tranzakciói még nem zárultak le teljes mértékben, ezért mindegyikük az idei termőföldindexben sem szerepel. Az előzetes számítások szerint azonban további áremelkedés következett be, a 185 ezer hektárnyi tranzakció országos átlagára hektáronként 1,4 millió forint volt.
A szántók átlagára 2016-ban tovább nőtt, átlagosan 1218 ezer forintot kellett fizetni egy hektárnyi szántóterületért az országban. Az árak 12 százalékkal emelkedtek, ami ugyan elmaradt a 2012-2014 közötti drágulás mértékétől, de meghaladta a 2015-öst.
Az árak 2016-ban az ország összes régiójában ismét emelkedtek, a legjobban a Nyugat-Dunántúlon, ahol átlagban 23,4 százalékkal többért cseréltek gazdát a területek, mint az előző év azonos időszakában. Ettől jelentősen elmaradt az árnövekedés a Közép-Dunántúlon és a Dél-Alföldön, de azok még így is 14,1 illetve 13,8 százalékot tettek ki, míg a Dél-Dunántúlon 12 százalék volt a drágulás. A többi régió esetében az országos átlagnál kisebb arányban nőttek az árak a tranzakciók során.
A növekedés dinamikájának földrajzi megoszlásától eltértek a csúcsárak: a legtöbbet az Észak-Alföldön kellett fizetni a szántóterületekért 2016-ban, de a Nyugat-Dunántúl is megelőzte a 2015 előtt hosszú ideig a legdrágábbnak számító Közép-Magyarország régiót. A legolcsóbban tavaly továbbra is Észak-Magyarországon lehetett szántóterülethez jutni, ahol az árak nem érték el a 750 ezer forintot.
Az összes művelési ágat a növekedés jellemezte 2016-ban. A legjobban a gyepek, a rétek és a legelők drágultak, amelyek 14,4 százalékkal többért keltek el 2016-ban, mint 2015-ben. Az árnövekedésben a második helyen a szántóterületek álltak, míg a harmadik legjelentősebb mértékű drágulást a gyümölcsösök mutatták, amelyek 10,8 százalékkal magasabb tranzakciós áron cseréltek gazdát 2016-ban, mint egy évvel korábban. A legkisebb különbség az erdő és a szőlő 2016-os és 2015-ös átlagos eladási árai között volt.
A régiós, illetve termelési ágankénti bontásban vizsgálva az Észak-Magyarország régióban elsősorban a szőlőbirtokok értéke magas, a közel 1,4 millió forintos hektáronkénti ár a negyedik legmagasabb az országban. A dunántúli régiók mindegyikében szintén a szőlőbirtokok számítanak a legértékesebbeknek, közülük is csúcstartók a Közép-Dunántúlon a hektáronként 2,3 millió forintos áron értékesített területek.
Az alföldi régiókban a gyümölcsösök a legértékesebb földtípusok, a második helyen a szántóföldek állnak. Közép-Magyarországon pedig a meglehetősen értékes (közel 1,5 millió forint hektáronként) gyümölcsösök mellett kiemelkedőek a hektáronként több mint 1,3 millió forintos áron gazdát cserélt gyep/rét/legelő besorolású ingatlanok, amelyek ugyanennek a kategóriának az országosan hektáronként körülbelül 800 ezer forintos áránál mintegy 63 százalékkal drágábbak.
