A legtöbb gyümölcs- és szőlőültetvényen még tart a mélynyugalmi állapot, ami egyelőre védelmet nyújt a növények számára - húzza alá közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Egyes helyeken ugyanakkor - főként dísznövényeknél - rügyezést figyeltek meg a szokatlanul meleg január hatására. Ez azonban a NAK szerint csak bizonyos mikroklímáknál, egy-egy melegebb területen és meghatározott talajszerkezetnél tapasztalható.

A hétvégére várható lehűlés segítheti azt a folyamatot, hogy a növények visszataláljanak a normális életciklusukhoz - teszi hozzá a köztestület. Az igazi veszélyt a NAK szerint az jelentheti, ha rövid idő alatt nagy hőingadozások következnek be, ami nagyobb károkat okozhat.

A növények a december-januári mélynyugalmi szakaszban a legellenállóbbak. Ilyenkor a nagy meleg és a nagy hideg is csak nagyon ritkán, különleges egyéb feltételek beteljesülése mellett tesz kárt bennük. Gyakorlatilag az átmeneti, néhány napos erősebb felmelegedés sem indítja meg az élettevékenységüket. Amennyiben a meleg időszakot kemény fagyok követik, az veszélyeztetheti az őszi vetésű szántóföldi növényeket is. Különösen az őszi káposztarepce fiatal hajtásait érhetik komoly károk.

A növények február elején-közepén váltanak át az úgynevezett kényszernyugalmi szakaszba, melyet követően a felmelegedés hatására elindul a nedvkeringésük, illetve megduzzadnak a rügyek. A növények abban a fázisban és azt követően válnak érzékenyebbé, különös tekintettel a tavaszi fagyokra.

A közlemény szerint az utóbbi években egyre nagyobb kihívást jelent a növényvédelem, mivel a téli meleg hatására egyre több az áttelelő kártevő és kórokozó. Ezek a meleg miatt gond nélkül túlélhetik a telet, és a tavaszi kedvező körülmények beálltával azonnal károsítani, fertőzni kezdenek.