"Ha nem a magyar állam működteti Mezőhegyest, az egész szétesik" - fogalmazott tájékoztatóján az MTI szerint Lázár János. Az állam 2,1 milliárd forintért vásárolta vissza a korábban privatizált céget 2016-ban, és mostanáig 22 milliárd forintot fordított a mezőhegyesi újjászervezésre. A cég a működés első évben csaknem egymilliárd forintos eredményt ért el, amelyet visszafordít a fejlesztésekbe, egyebek mellett gépbeszerzésekbe.
Lázár János szerint a mezőhegyesi újjászervezés felfogható gazdasági reorganizációs programként is, mivel a tangazdaság - amely 425 embernek ad munkát - nemcsak a térség, hanem a határon túli szórványban élők számára is munkalehetőséget jelent. Az új szarvasmarhatelepre idén 7 milliárd, az új ipartelepre 5 milliárd forintot szánnak, és 8-10 éves megtérülési idővel számolnak. Az öntözésfejlesztést országszerte is támogatják, és ehhez a miniszter szerint a napirenden lévő mezőhegyesi öntözési beruházás mintául szolgálhat. Az állami vállalat a fejlesztések révén "Európa egyik legjobb mezőgazdasági vállalkozása és Magyarország legerősebb agrárcége" lehet - fogalmazott Lázár János.
A társaság vagyona tavaly 19,5 milliárd forinttal nőtt, amelyből állami tőkeemeléssel 18 milliárd forint valósult meg - mondta Farkas Sándor kormánybiztos. A cég saját tőkéje a 2016-os 4 milliárd forintról idén a tervek szerint 23 milliárdra emelkedik, mérlegfőösszege 17,6 milliárdról 26 milliárdra nő. Adózás előtti eredménye a 2017-es 903 millió forintról vélhetően 2018-ban félmilliárdra csökken, amelynek Farkas Sándor szerint többek között az az oka, hogy a Limagren vetőmagcég eredménye a jövőben nem tartozik majd a tangazdasághoz.
A társaság tavaly őszi búzából hektáronként 6,7, repcéből 3, szójából 3,1, napraforgóból 3,45 tonnás átlagtermést ért el. Takarmánykukoricából öntözés nélkül az országos átlagnál gyengébb, 6,2 tonnás hektáronként eredményt realizáltak. Ezért is döntöttek úgy, hogy a 2200 hektárnyi, egyszerre öntözhető földterület nagyságát megduplázzák. Az öntözésfejlesztési program - amely várhatóan 10-15 milliárd forintba kerül - előkészítésére 500 milliót fordítanak, a tervezés ősszel indult meg. "Régi-új" növényként elkezdtek cukorrépát is termeszteni, amellyel hektáronkénti 65 tonnás termésátlagot értek el - tette hozzá a kormánybiztos.
Farkas Sándor szerint már most fel kell készülni arra, hogy 2020 után várhatóan változik az európai uniós Közös Agrárpolitika támogatási rendszere. A fejlesztésekkel a legmodernebb, high-tech technológiát kívánják bevezetni, amellyel 2018-ban a precíziós gazdaság alapjait teremtenék meg "példaértékű módon". A high-tech technológia bevezetésével több millió adat áll majd rendelkezésre, amely a várakozások szerint 20-30 százalékos hatékonyságjavulást eredményezhet a jövőben.
A húsmarha-program elindítását 2018 második felétől tervezik, és kidolgoznak egy ösztöndíjrendszert is, mivel - állapította meg Farkas Sndor - az agrárium számára leginkább szükséges szakemberek képzésében látják a jövőt. Szeptember óta a zrt. működteti a Földművelésügyi Minisztériumtól átvett Kozma Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégiumot.
Mind a szarvasmarhatelep, mind az ipartelep tervezése másfél éve zajlik, a kiviteli- és az engedélyes tervek elkészültek, a közbeszerzéseket pedig kiírták - közölte Pap István Tibor, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója. Az ipartelep összkapacitása 46 ezer tonna lesz, amely magában foglal egy szárító-tisztító, egy vetőmag-feldolgozó és egy takarmánygyártó üzemet. Holstein-fríz állományuk 1100 tejelő tehénből áll. Tavaly 96 gidrán lovat telepítettek vissza, idén a furioso north-star fajták visszavásárlását tervezik.
